hun/ eng
keresés
kosaram
Ivan Fischer_Season2223.jpg vilde-frang033-cmarco-borggreve-1920x1280

Program

Claudio Monteverdibio:
Válogatás a Scherzi musicali gyűjteményből

Bartók Bélabio:
2. hegedűverseny, Sz. 112, BB 117

SZÜNET

Franz Schubertbio:
9. („Nagy” C-dúr) szimfónia, D. 944

Közreműködők

Vezényel

Szólista

További információ

Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.

Az eseményről

Az elbűvölő Vilde Frang újra a Fesztiválzenekar szólistája lesz! „Frangnak megvan az a képessége, hogy minden egyes hangba életet leheljen” – írta a BBC Music Magazine kritikusa a norvég hegedűművész játékáról. Ezúttal a zenetörténet egyik legnehezebb versenyműve, Bartók 2. hegedűversenye telik meg általa élettel. A színes program elején a zene és szöveg viszonyát forradalmian újragondoló Monteverdi hangszeres együttessel kísért vokális művei közül szólal meg néhány. A barokk zenei tréfák és a 20. századi hangzások után, a koncert második felében Schubert legjelentősebb hangszeres műve, a romantika mérföldköve, a szerző utolsó befejezett szimfóniája hangzik el.

1607 jelentős fordulópont volt Monteverdi életében és ezáltal a zenetörténetben is. Bemutatták korszakalkotó operáját, az Orfeót, valamint megjelent a Scherzi musicali első kötete. A három énekszólamra és continuohangszerekre írt tizennyolc rövid mű jellegzetes ritmusaival és hangulatával a két évvel korábban megjelent 5. madrigálkötet pásztorvilágát idézi. A gyűjtemény előszava folytatja a madrigálkötettel kirobbanó vitát, és védelmébe veszi Monteverdi új zeneszerzői stílusát, a seconda praticát, amelyet így foglalt össze: „A szöveg úrnője legyen a harmóniának, és ne szolgálója!” A szavak kifejezésére törekvő vokális művek második kötete 1632-ben jelent meg.

Bár Bartók sosem tette nyilvánossá korai művét, harminc évvel későbbi alkotása, az általa egyetlennek tartott hegedűversenye mégis másodikként vonult be a köztudatba. A felkérés klasszikus hegedűversenyre szólt, Székely Zoltán hegedűművésztől kapta 1936-ban. A szerző variációs darabot szeretett volna írni, az eredmény a „Két szál pünkösdrózsa” dallamát tételeken át variáló háromtételes zene lett. Az első tételt különleges hegedűtechnikák, tizenkét hangú, de tonális téma és negyedhangok jellemzik. A lassú tétel 9/8-os variációsorozatát verbunkos elemekkel tűzdelte meg Bartók, majd a nyitótétel szabad variációjának tekinthető ördögi rondó zárja a művet.

A „Nagy” C-dúr szimfónia sorszámozása sem egyértelmű. Az első hatot követően Schubert több szimfóniába is belekezdett, de mindössze egyet fejezett be – amelyet ma kilencedikként ismerünk. Egyórás, ahogy Schumann fogalmazott, „mennyei” hosszával szétfeszítette a klasszikus normákat; a zenészek és a közönség jó ideig nem találta az utat a grandiózus műhöz. A fegyelmezett formák szakaszhatárait Schubert bámulatos átvezetésekkel homályosítja el. Művében a hangszereket énekhangként, kórusként kezeli, legyen szó a bevezetésben elhangzó kürtmottóról, a lassú tétel lélegzetelállító dúrrá fényesedő moll indulójáról, a scherzo fúvóskaráról vagy a titáni méretű finálé Örömóda-idézetéről.

Érdekességek Monteverdi gyűjteményének első kötete 1607-ben, a második 1632-ben jelent meg, Bartók 2. hegedűversenyét 1939. március 23-án Amszterdamban mutatták be Székely Zoltán szólójával és Willem Mengelberg vezényletével, Schubert 9. szimfóniájának premierjére 1839. március 21-én került sor Lipcsében Felix Mendelssohn vezényletével; a Fesztiválzenekar a hegedűversenyt legutóbb 2016. december 10-én Zágrábban (szólista: Leonidas Kavakos, karmester: Fischer Iván), a szimfóniát 2012. március 19-én Párizsban (karmester: Fischer Iván) játszotta, Monteverdi darabjait először adja elő.

Mi történt a művek keletkezése idején? Caravaggio olasz festő 1607-ben megfestette Dávid Góliát fejével című képét / 1607-ben megjelent Ben Johnson angol drámaíró előző évben bemutatott drámája, a Volpone / 1939. szeptember 27-én a náci Németország csapatai bevonultak Varsóba, rá egy nappal megkötötték a szovjet–német határszerződést / Frida Kahlo mexikói képzőművész 1939-ben elkészítette A két Frida című képét / 1939. augusztus 21-én New Yorkban bemutatták Benjamin Britten Variációk egy Frank Bridge-témára című művét / Sigmund Freud 1939-ben publikálta Mózes és az egyistenhit című könyvét / 1839. november 3-án kitört az első ópiumháború Kína és Nagy-Britannia között / 1839-ben megjelent Stendhal francia író A pármai kolostor című regénye / 1839. november 24-én Párizsban bemutatták Héctor Berlioz Rómeó és Júlia című drámai költeményét