Franz Schubert

Franz Schubert (1797-1828) Bécsben született. Korán megmutatkozó kivételes zenei tehetségének kibontakoztatásában jelentős szerepet játszott apja, aki maga is muzsikált. Kezdetben ő tanította zenére, majd vitte el fiát a lichtenthali plébániatemplom kántorához, Michael Holzerhez, akitől  az összhangzattan mellett orgonázni, énekelni és hegedülni tanult. 11 évesen felvették az udvari fiúkórusba, és azzal egyidejűleg a Városi Konviktusba, ahol zeneszerzést tanult Antonio Salieritől. Első művét 13 évesen komponálta. 1813-ban elhagyta a konviktust, apja nyomdokaiba lépve beiratkozott a Szent Anna Tanítóképzőbe, ahol segédtanítói bizonyítványt szerzett. Tanított, és mellette komponált: a lichtenthali plébániatemplom centenáriumi hangversenyén 17 éves fejjel vezényelte saját F-dúr miséjét. Esterházy János gróf meghívására 1818 nyarát Magyarországon töltötte, a Garam-parti Zselizen, ahol a gróf két leányát tanította. Ismeretségbe került néhány bécsi arisztokrata családdal, szalonjaikban elhangzott egy-két dala és  kamaraműve (a zongoraszólamot mindig maga játszotta), zenekarra írott műveinek zömét azonban élő előadásban egyszer sem hallotta. Szerzői estje is csak egy volt, 1828-ban, halálának évében. Gazdag életművet hagyott az utókorra, több mint hatszáz dalt, szimfóniákat, operákat, zongoradarabokat, egyházi műveket írt és nagyszámú kamarazenei művet komponált.1828-ban, fiatalon, 31 éves korában halt meg, végakarata szerint Beethoven sírjának közelében temették el.