Orosz karakterek jelennek meg a BFZ koncertjén három olyan szerzőtől, akik számára nem volt könnyű a komponálás. Ljadovot a szorgalom hiánya hátráltatta; kevés fennmaradt műve közül tündéri természetzenéje hangzik el, amelyből száműzte az emberi keménységre utaló rézfúvósokat. Prokofjev hegedűversenyében, ami a viharos 1917-es esztendőben íródott, a szólóhegedű inkább első az egyenlők között, mintsem uralkodó virtuóz. Rachmaninov 3. szimfóniája sem egykönnyen született. Jóllehet a művet a kritikusok és a közönség is savanyúan fogadta, az utókor ítélete a szerzőt igazolta. A szólót a „közvetlen és őszinte” (The Guardian) Alina Ibragimova játssza, a koncertet a BFZ rendszeres vendégkarmestere, a Deutsches Symphonie-Orchester Berlin és a Glyndebourne Festival Opera zeneigazgatója, Robin Ticciati vezényli.

Hiányzásai miatt kirúgták, de tehetségének köszönhetően visszavették. Őt kérték fel a Tűzmadár komponálására, de nem volt hajlandó egy éven belül megírni. Kiváló képességei voltak, de szorgalom híján csekély életművet hagyott hátra. A saját mesevilágában élő Ljadovot mindössze három műről ismeri ma a világ. Az elvarázsolt tó egyszerre idézi a Kalevala egyik legendáját és festi le egy orosz tó érintetlen, tündérlakta vidékét. A csendből lustán ébredező hangszerek impresszionista harmóniákkal, lassú tempóban ábrázolják a csillagok alatt fodrozódó víz szüntelenül változó mozdulatlanságát, majd hangjuk fokozatosan elhalványul.

1917 az orosz történelem egyik legforrongóbb éve volt, az események elől vidékre vonuló Prokofjevnek pedig az egyik legtermékenyebb időszaka. Ekkor tért vissza 1915-ben felvázolt „töprengő” dallamához, amely végül háromtételes hegedűversennyé nőtte ki magát. A darabban szokatlan módon két lassú tétel fog közre egy gyorsat. A nyitótételben egy lírai és egy szögletes téma áll szemben egymással. A középső tétel tipikus prokofjevi groteszk scherzo, zaklatott rondó; a művet végül harmóniailag még színesebb, de a korábbi lírai hangulatot idéző finálé zárja. A neoklasszikus mű a hegedűjáték technikája helyett a zeneiségre helyezi a hangsúlyt.

Első szimfóniájának bukása óriási törést okozott Rachmaninovnak, mintegy húsz évig nem is alkotott a műfajban. A 2. szimfónia után újabb tíz évnek kellett eltelnie, hogy a Luzerni-tónál lévő villájában 1935 nyarán elkezdje a 3. szimfónia komponálását. „Befejezve. Hála Istennek!” – írta a kottára egy évvel később. A nyitótétel első témáját szaxofon vezeti be. Ez a mottó a darab későbbi pontjain többször visszatér, például a gyors főrészben, amelybe orosz népies témát is komponált a honvággyal küzdő szerző. A hegedűszólóval ellátott lassú tétel közepébe lendületes, sőt dühös scherzo ékelődik. A fináléban különböző karakterű epizódok és egy Dies irae-idézet után a főtéma diadalmas visszatérése zárja a művet.

Érdekességek Ljadov Az elvarázsolt tó című művét 1909. február 21-én mutatták be Szentpéterváron Nyikolaj Cserepnyin vezényletével, Prokofjev 1. hegedűversenye 1923. október 18-án Párizsban csendült fel először Marcel Darrieux szólójával és Serge Koussevitzky vezényletével, Rachmaninov 3. szimfóniájának premierjére 1936. november 6-án Philadephiában került sor Leopold Stokowski vezényletével; a Fesztiválzenekar Ljadov és Rachmaninov műveit legutóbb 2011. október 15-én (karmester: David Zinman), Prokofjev hegedűversenyét 2014. április 15-én Győrben (szólista: Szergej Krilov, karmester: Dmitrij Kitajenko) játszotta.

Mi történt a művek keletkezése idején? Louis Blériot francia mérnök 1909-ben elsőként repülte át repülőgépével a La Manche-csatornát / André Derain francia képzőművész fametszeteivel 1909-ben megjelent Guillaume Apollinaire első verseskötete / Mikalojus Konstantinas Čiurlionis litván festő és zeneszerző megfestette Angyalok című képét / George Santayana spanyol származású amerikai filozófus 1923-ban publikálta Szkepticizmus és állati hit című művét / 1923. február 19-én Helsinkiben bemutatták Jean Sibelius 6. szimfóniáját / Ernst Ludwig Kirchner német expresszionista festő 1923-ban elkészítette Szánhúzás című képét / 1936-ban napvilágot látott Klaus Mann német író Mephisto című regénye / Robert Capa magyar származású fotográfus 1936-ban elkészítette A milicista halála című képét / 1936. szeptember 2-án Budapesten bemutatták Kodály Zoltán Budavári Te Deum című művét