„Háromfogásos gourmet menü” – jellemezte a Bachtrack kritikusa Paavo Järvi koncertjét, amelyen Sibelius, Tüür és Beethoven egy-egy darabját tűzte műsorra. A Grammy-díjas észt-amerikai karmester hasonlóan ínyenc programmal érkezik a BFZ-hez is. Erkki-Sven Tüür koncertnyitányszerű művével indul az est. A 2000-ben született, egzisztenciális kérdéseket feszegető Aditus kromatikus dallamvilágával sokféle gondolatot ébreszthet a hallgatóban. Az újszerű hangzás feszültségét Robert Schumann életvidám, tavaszváró műve oldja fel, amelyben a szerző utat talált a Beethoven utáni szimfóniaíráshoz. A koncertet Jean Sibelius legnépszerűbb szimfóniája zárja. A színes alkotás három terjedelmes tételen át jut el a szárnyaló hattyúk emelkedett ábrázolásáig.

„A zene mint absztrakt művészeti forma minden egyes lény számára különböző víziókat képes megidézni, hiszen mindannyian egyediek vagyunk” – foglalja össze zenéjének célját és lényegét Tüür. Az elsősorban hangszeres műveiről ismert észt szerző 2000-ben elhunyt honfitársa és kollégája, Lepo Sumera számára állít emléket Aditus című darabjával. A latin szó jelentése bejárat, belépés, megközelítés. A félhangokból, majd egy kötött hangközsorból építkező mű rézfúvósokon és csőharangon megszólaló anyaggal indul, amelyet lebegő vonósok ellenállása szakít meg újra és újra. Izgalmas harmóniákkal dolgozó ritmikus szakasz következik, ami azután teljesen feloldódik a hangszínkavalkádban.

Az első szimfónia minden Beethoven utáni zeneszerző életművének fontos mérföldköve. Schumann – néhány félbemaradt próbálkozás után – élete egyik legboldogabb és emiatt legtermékenyebb időszakában komponálta első szimfóniáját. A tavasz kezdete, Este, Vidám játszótársak, Tavaszi virágzás – hangzottak a mű tételeinek programszerű címei. S bár Schumann végül törölte őket, a négy nap alatt felvázolt és kevesebb mint egy hónap alatt megírt darab beceneve a szerzőtől származik. A lassú bevezetés rézfúvós mottója többször feltűnik a mű során. Ott van a dalszerű lassú tétel hegedűdallamában, a szünet nélkül következő dühös scherzo triójában és a tavasztól búcsúzó fináléban is.

1915-ben nagyszabású ünnepséget szerveztek az akkor ötvenéves Sibelius születésnapjára. A szerző ötödik szimfóniájának első változatát vezényelte, majd a művet kétszer is átdolgozta. Az egészségügyi problémákkal küzdő Sibelius szimfóniája csupa dúr tételével hősies elszántságot sugároz. Az első tétel egybeolvasztotta a korábbi nyitótételt és a scherzót. A jólesően örvénylő, de bonyolult szerkesztésű zene apró motívumokból építkezik. A lassú tétel egyszerű variációs felszíne alatt meg-megjelenik a finálé hangulata, majd a hattyúk szárnyverdesését érzékletesen illusztráló, a hattyútéma diadaláig vezető tétel zárja a művet.

Érdekességek: Tüür Aditusát 2000. december 1-jén Mainzban (karmester: Ralf Otto), Schumann 1. szimfóniáját 1841. március 31-én Lipcsében (karmester: Felix Mendelssohn), Sibelius 5. szimfóniáját 1915. december 8-án Helsinkiben (a szerző vezényletével) mutatták be; a BFZ az 1. szimfóniát legutóbb 2013. február 4-én Pécsett adta elő Takács-Nagy Gábor vezényletével, a másik két művet először játssza.

Mi történt a művek keletkezése idején? 2000. május 11-én Londonban átadták a Tate Modern múzeumot / 2000. április 18-án Berlinben bemutatták Harrison Birtwistle brit zeneszerző Utolsó vacsora című operáját / 2000 decemberében végleg leállították a csernobili atomerőmű utolsó működő, III-as blokkját / Az amerikai Graham’s Magazine-ban 1841-ben megjelent Edgar Allan Poe amerikai író, költő A Morgue utcai kettős gyilkosság című elbeszélése / 1841. április 13-án Drezdában megnyílt a Gottfried Semper német építész által tervezett operaház (Semperoper) / 1841-ben megjelent Søren Kierkegaard dán filozófus doktori disszertációja, Az irónia fogalmáról, állandó tekintettel Szókratészra / 1915-ben megjelent Franz Kafka német író Az átváltozás című novellája / 1915. november 17-én Bécsben bemutatták Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét / 1915-ben napvilágot látott Charlotte Perkins Gilman amerikai feminista szociológus, író Herland című utópikus regénye egy kizárólag nőkből álló társadalomról