Program
Manuel de Fallabio:
1. spanyol tánc a La vida breve (Rövid élet) című operából, G. 35/39
Liszt Ferencbio:
4. (d-moll) magyar rapszódia (Liszt Ferencbio és Doppler Ferenc átirata), S. 359/4
Fischer Iván:
Táncszvit hegedűre és zenekarra, J. S. Bach emlékére (magyarországi bemutató)
SZÜNET
Antonín Dvořákbio:
7. (d-moll) szimfónia, Op. 70
Közreműködők
További információ
Bérletek
- IVÁN MESÉL BÉRLET
- REINER BÉRLET
Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.
Az eseményről
Az európai hidak idén az egész kontinenst behálózzák: magyar rapszódia követ spanyol táncot, Bach előtti tisztelgés előz meg cseh zenét. Liszt műve ezúttal is a szerzőt megihlető városi cigányzene jellegzetes hangszerével kiegészülve, Lisztes Jenő közreműködésével szólal meg, aki meghódította már a Carnegie Hall, a Musikverein és a BFZ-vel együtt a BBC Proms közönségét is. Fischer Iván táncszvitjében a hidak átívelnek Brazíliába, Amerikába és Argentínába is. A Stradivari-hegedű Diana Tishchenko ukrán hegedűművész kezében „lélegzetelállítóan” (The Strad), „egyéni hangon” (The Gramophone) szólal meg. Az unió ifjúsági zenekarával közös koncert a két együttes vadonatúj közös projektje, az Európai Zenekari Akadémia nyitóeseménye.
Miután nem lelte örömét a népies spanyol daljáték, a zarzuela műfajában, de Falla opera komponálása mellett döntött. A kevesebb mint egyórás Rövid élet tele van a spanyol és cigány népi kultúra elemeivel. Hiába számít korai műnek, jól érződik benne, mennyire otthonosan mozgott már ekkor az andalúz zenében a szerző, ahogy a mór és transzcendens motívumok iránti vonzalma is kitűnik. A szerelemben pórul járó Salud meséjének leghíresebb tétele a spanyol tánc, amelyben az ügyes hangszerelés kiváltja a flamencogitáros jelenlétét.
A 19. század közepén a világ egyre több pontján született meg a nemzeti zene igénye. Liszt Ferenc lelkiismeretesen gyűjtötte az általa magyar népzenének hitt dallamokat – elsősorban cigány muzsikusok magyaros nótáit –, majd megírta máig legnépszerűbb sorozatát, a tizenkilenc magyar rapszódiát. A szólózongorára komponált művek közül hatot zenekarra is átdolgozott. A Joachim Józsefnek ajánlott rapszódia meghangszerelt változatában fontos szerephez jut a hegedű, míg a darab talán legismertebb dallamát a szólófuvola mutatja be először. Dráma, líra és tánc váltakozik – ahogy az a műfajhoz illik.
Stilizált táncok gyűjteménye – így szól a szvit rövid definíciója. Vagyis olyan tánctételek, amelyekre már nem táncolnak. Mert kimentek a divatból. De az idősebbek még emlékezhettek rá, amikor Bach korában előadták a szerző szvitjeit. És elönthette őket a nosztalgia. Ezen a gondolatmeneten haladt Fischer Iván, amikor megírta saját táncszvitjét, amelynek zenéi ugyancsak ismerősek lehetnek a mai közönség számára. Barokkos prelúdium, szambás bossa nova, szinkópás ragtime, sikamlós tangó és szvingalapú boogie-woogie adja a bachi forma modern paródiáját.
A 7. szimfónia sokak szerint Dvořák legsikerültebb darabja. A szerző Brahms 3. szimfóniájának hatására döntött úgy, hogy öt év után újra komponál a műfajban. „Nincs benne egyetlen felesleges hang sem” – írta kiadójának. A zenében a forrongó cseh politikai indulatok ugyanúgy megjelennek, mint a szerző békés, harmonikus hazaszeretete. Az első tétel váratlanul halk és lírai nyitódallama a prágai vasútállomáson sétálva „találta meg” a szerzőt; a lassú tételben nemrég elvesztett édesanyját és fiatalon elhunyt legidősebb lányát siratja el. Az élénk, mégis melankolikus scherzo után egzotikus finálé zárja a művet.
A BFZ és az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának közös koncertje, a Müpa és a BFZ közös produkciója.
Érdekességek: De Falla operájának premierje 1913. április 1-jén volt Nizzában Jacques Miranne vezényletével, Liszt 1847-ben komponált rapszódiájából 1857 és 1860 között készült az átirat, Fischer Iván darabját 2017. április 15-én Gran Canariában, Dvořák szimfóniáját 1885. április 22-én Londonban mutatták be a szerző vezényletével; a Fesztiválzenekar de Falla és Fischer Iván művét most játssza először, Liszt rapszódiáját legutóbb 2000. január 9-én Athénban (karmester: Fischer Iván), Dvořák szimfóniáját 2019. december 2-án Hamburgban (karmester: Fischer Iván) adta elő.
Mi történt a művek keletkezése idején? 1913. április 18-án Párizsban bemutatták Claude Debussy francia zeneszerző Tavasz című darabját / Marc Chagall orosz-zsidó festő 1913-ban megfestette Önarckép hét ujjal című képét / 1913. február 19-én a szüfrazsett mozgalom tagjai felrobbantották Lloyd George brit miniszterelnök vidéki házát / Frédéric Chopin lengyel zeneszerző 1847-ben megírta Op. 64-es Keringők című művét / 1847-ben Magyarországon megalakult az Ellenzéki Párt, amelynek első elnökévé Batthyány Lajost választották / 2017-ben megjelent Jo Nesbø norvég író Szomjúság című regénye / 2017. január 13-án Hamburgban bemutatták Jörg Widmann német zeneszerző Arche című kompozícióját a szerző vezényletével / Vincent van Gogh holland festő 1885-ben megfestette Krumplievők című képét / 1885-ben nyomtatásban is megjelent Anton Bruckner osztrák zeneszerző előző évben bemutatott 7. szimfóniája / 1885-ben megjelent Guy de Maupassant francia író A szépfiú című regénye