Francia műsorral tér vissza a BFZ karmesteri pulpitusára a francia dirigens, Louis Langrée: a 19-20. század fordulójának két kiemelkedő szerzője, Ravel és Saint-Saëns művei szólalnak meg a koncerten. A New York-i Mostly Mozart Festival és a Cincinnati Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója zongoradarabból lett zenekari szvitet és orgonát is tartalmazó szimfóniát vezényel, a kettő között pedig a 20. század egyik legjelentősebb zongoraversenyét. Utóbbiban honfitársa, Jean-Efflam Bavouzet hallható majd, aki Bartók és Mozart versenyművét is játszotta már a Fesztiválzenekarral, és akiről ekképp írt a Financial Times: „Eléri, hogy a zenét a felfedezés örömével hallgassuk: heuréka, minden bizonnyal erre gondolt a szerző!”

Az Apacsok névre hallgató, művészekből álló baráti kör gyakran Ida és Cipa Godebski otthonában tartotta ülését. Ravelnek kiváló érzéke volt a gyerekekhez, és elvarázsolt figuraként szeretett is kiszakadni a felnőtt közösségből, így néha beszökött a család gyermekei, a kis Jean és Mimie szobájába, ahol mesélt a két testvérnek. A mesék nem sokkal később négykezes zongoradarab írására inspirálták, amelyből balettzene és zenekari szvit is készült. A Lúdanyó meséiben lassú spanyol tánc, Csipkerózsika pavane-ja nyitja a sort, amelyet Hüvelyk Matyi, majd Csúnyácska, a pagodák császárnőjének pentaton dallama követ. A szépség és a szörnyeteg párbeszéde lassú keringőként jelenik meg, a Tündérkert egyetlen nagy fokozásból áll.

Paul Wittgenstein, az osztrák zongorista az első világháborúban elvesztette jobb karját, ennek ellenére nem mondott le hivatásáról. Balkezes darabokat rendelt a kor nagy szerzőitől, így Raveltől is. Az 1931-re elkészült műben Wittgenstein több részt önkényesen átírt, és bár utóbb hajlandó volt Ravel kottája szerint játszani, a két művész kapcsolata életre szólóan kihűlt. A balkezes, de kétkezesnek hangzó zongoraverseny egyetlen több szakaszra tagolható tételből áll, tele van jazzes elemekkel, mégis inkább komorság és tragikus felhang jellemzi.

A szünet után Saint-Saëns utolsó szimfóniája szólal meg. „Ezzel mindent megadtam, amit adni tudtam. Amit tettem, azt nem tudnám újra elérni” – írta a szerző a mű 1886-os londoni bemutatója után. Ekkoriban karmesterként, zongoristaként és zeneszerzőként is népszerű volt Angliában. A Londoni Filharmóniai Társaság kérte fel a szimfónia megírására, amelyhez a Beethoven és Brahms által ikonikussá tett c-moll hangnemet választotta, jóllehet a mű hatalmas C-dúr akkordokkal végződik. Saint-Saëns a Liszttől és Berlioztól ismert tématranszformáció eszközéhez nyúlt, vagyis a kéttételes (négyrészes) művön különböző alakokban vezette végig a Dies irae dallamára emlékeztető mottót. A zongorával és orgonával kiegészített szimfóniát Liszt Ferenc emlékének ajánlotta.

Érdekességek Ravel zenekari szvitjét 1910. április 20-án Párizsban, D-dúr zongoraversenyét 1932. január 5 én Bécsben Paul Wittgenstein szólójával és Robert Heger vezényletével mutatták be, Saint-Saëns szimfóniájának premierje 1886. május 19-én volt Londonban a szerző vezényletével; a Fesztiválzenekar a zenekari szvitet legutóbb 2016. december 30-án Pécsett (karmester: Takács-Nagy Gábor), a zongoraversenyt 1995. december 27-én (szólista: Kocsis Zoltán, karmester: Fischer Iván), a szimfóniát 2009. január 18-án (karmester: Ion Marin) játszotta.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1910-ben megjelent Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verseskötete / 1910. szeptember 12-én Münchenben bemutatták Gustav Mahler 8. szimfóniáját / 1932-ben megjelent Aldous Huxley angol író Szép új világ című regénye / Pablo Picasso spanyol festő 1932-ben megfestette Lány a tükör előtt című képét / Szovjet-Ukrajnában 1932-ben kezdetét vette a több millió áldozatot követelő Holodomor, a parasztság szervezett kiéheztetése / 1932-ben megjelent Karl Jaspers német filozófus és pszichiáter Filozófia című műve / 1886-ban Karl Benz német mérnök szabadalmaztatta gázmotor-hajtású járművét / 1886. március 21-én Bécsben bemutatták Anton Bruckner 7. szimfóniáját / 1886-ban megjelent Robert Louis Stevenson angol-skót író Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című regénye