hun/ eng
keresés
kosaram
IvanFischer001.jpg Kirill Gerstein012_kiemelt.jpg

Program

Johannes Brahmsbio:
1. magyar tánc
1. (d-moll) zongoraverseny, Op. 15

SZÜNET

Johannes Brahmsbio:
11. magyar tánc
1. (c-moll) szimfónia, Op. 68

Közreműködők

További információ

Bérletek

  • IVÁN MESÉL BÉRLET
  • REINER BÉRLET

Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.

Az eseményről

A nehézkes útkeresés és a könnyű sikerek kontrasztjaival folytatódik a BFZ Brahms-sorozata, a koncert fajsúlyos műsorszámait magyar táncok vezetik fel. Ezúttal az elsőké a főszerep: a huszonegy táncból álló sorozat nyitódarabját a szerző grandiózus első zongoraversenye követi, majd a tíz lendületes tánc után a líraibb tételek sorát megnyitó tizenegyedik magyar tánc a „Beethoven után szimfóniát írni” nyomásától végre megszabaduló Brahms első szimfóniájára hangol rá. A versenymű szólistája, az orosz-amerikai Kirill Gerstein a nemzetközi kritika szerint mélységgel teli igazi jelenség, a hallgatót elvarázsló hangköltő, napjaink egyik legokosabb zenei gondolkodója, akinél mindig lehet számítani rá, hogy valami újat és érdekeset talál a zenében.

Brahms két részletben, összesen négy kötetben jelentette meg huszonegy magyar táncát négykezes zongoraváltozatban. A szerző Reményi Edének köszönhetően ismerkedett meg a magyar cigányzenével, legfőképp a csárdással, amely az általa feldolgozásoknak nevezett táncokat is ihlette. A művek azonnal sikert hoztak, mégis zenekari hangszerelésükben váltak igazán ismertté. E hangszerelések közül mindössze három származik Brahmstól; ezek egyike a hullámzó 1. magyar tánc, amelyben az ellentétek és fricskák kapják a főszerepet. A szünet után megszólaló melankolikusabb 11. tánc dallamai Brahms sajátjai. A mű Fischer Iván hangszerelésében szólal meg.

Hallva Beethoven korszakalkotó kilencedikjét, Brahms eldöntötte: megírja első szimfóniáját – Beethoven után ugyancsak d-mollban. A tervezett mű zenéjéből azonban előbb kétzongorás szonáta, majd annak teljes átdolgozását követően az 1. zongoraverseny egyes részei lettek. A darab elképesztően tömény, többnyire tragikus hangvételű zenével indul. Monumentális zenekari expozíció és gazdag, a tutti hangzással olykor tényleg versenyezni kényszerülő zongoraszólam jellemzi a nyitótételt. A valószínűleg Clara Schumann portréjaként értelmezhető spirituális lassú tétel kottájába a szerző a „Benedictus qui venit in nomine Domini” (Áldott, aki jön az Úr nevében) szavakat írta. A rondó-fináléban a zongora egyedül vezeti be a témát, majd elhangzik a darab egyetlen kadenciája is, mielőtt a zene áhítatos, ünnepélyes véget ér.

„Beethoven tizedikje” – így is emlegetik Brahms 1. szimfóniáját, amely a zongoraversennyé lett első próbálkozások után végül 1876-ban született meg. A mű hangneme végül c-moll lett, ami nem a 9., hanem Beethoven ugyancsak emblematikus 5. szimfóniájára utal. A nyitótétel impozáns lassú bevezetése feltár minden olyan motívumot, amelyből a gyors főrész építkezik. Az alapvetően drámai hangulatú tételt folyékony, lírai, expresszív lassú tétel követi a hegedűversenyt megelőlegező hegedűszólókkal. A scherzóban szelíd mosolyok állnak szemben már-már pökhendi erőkkel, majd a rettegéstől az alpesi kürthíváson át az ünnepélyes korálig ívelő finálé zárja a művet, Beethoven Örömódája előtt tisztelegve.

Érdekességek: Brahms 1. magyar tánca 1869-ben, 11. magyar tánca 1880-ban jelent meg, az 1. zongoraversenyt 1859. január 22-én Hannoverben mutatták be a szerző szólójával, az 1. szimfónia 1876. november 4-én Karlsruhéban csendült fel először Felix Otto Dessoff vezényletével; a Fesztiválzenekar Brahms 1. magyar táncát legutóbb 2021. szeptember 12-én Luzernben, 11. magyar táncát 2009. február 14-én Cagliariban játszotta, mindkét alkalommal Fischer Iván vezényletével, az 1. zongoraversenyt és az 1. szimfóniát pedig 2023. augusztus 24-én Grafeneggben (szólista: Cristian Măcelaru, karmester: Rudolf Buchbinder).

Mi történt a művek keletkezése idején? 1869-ben megjelent Fjodor Dosztojevszkij orosz író A félkegyelmű című regénye / John Stuart Mill angol filozófus és közgazdász 1869-ben publikálta A nők alárendeltsége című művét / Dante Gabriel Rossetti angol festő, költő 1880-ban megfestette Nappali álom című képét / A francia parlament 1880-ban nemzeti ünneppé nyilvánította július 14-ét, a francia forradalom évfordulóját / 1880-ban megjelent Émile Zola francia író Nana című regénye / 1859. február 17-én Rómában bemutatták Giuseppe Verdi olasz zeneszerző Az álarcosbál című operáját / 1859-ben megjelent Charles Darwin angol természettudós A fajok eredete című könyve, az evolúcióelmélet alapja / 1859-ben Jean-François Millet francia festő elkészítette Angelus című képét / Richard Wagner német zeneszerző 1876. augusztus 13-a és 17-e között először rendezte meg a Bayreuthi Ünnepi Játékokat / 1876-ban megjelent Mark Twain amerikai író népszerű ifjúsági regénye, a Tom Sawyer kalandjai / 1876. április 30-án felavatták a budapesti Margit hidat