Szimfonikus percek, „valami a szimfónia, a versenymű és a nagy szonáta között”, szimfonikus költemény, operarészlet és „régi csibésztörténet rondóformában”. Három fantasztikusan hangszerelő zeneszerző, kimondatlan, mégis hallható történetek és a szimfonikus zenekaron kikeverhető végtelen hangszín – ezt kínálja a BFZ és a több mint hatvan éve pályán lévő szaktekintély, a legendás Rudolf Buchbinder közös koncertje. A Beethoven-előadásairól ismert zongorista Dohnányi táncszínpadra megálmodott Szimfonikus percei után lép pódiumra Schumann egyetlen befejezett zongoraversenyével. A szünet után Richard Strauss kerül a középpontba: a jól ismert nőcsábász története után Oscar Wilde csábító, de rémisztő hősnője elevenedik meg, végül zenei tréfáival Till Eulenspiegel szerez tanulságos perceket a közönségnek.

1933-ban, a Filharmóniai Társaság Zenekarának 80. születésnapján összeállt a nagy hármas: Bartók, Kodály és Dohnányi egy-egy műve szólalt meg az ünnepi hangversenyen. A Szimfonikus percek egy évvel később az Operaház színpadára is eljutott Dohnányi felesége, Galafrés Elza koreográfiájával. A mű öt tétele a tündéri Capriccio, a szomorkás Rapsodia, a lendületes Scherzo, egy 16. századi dallamra írt variációs tétel és a felhőtlen Rondo.

1841-ben Schumann lírai fantáziát komponált zongorára és zenekarra, amelyet négy évvel később két további tétellel egészített ki. Az így megszületett a-moll zongoraversenyben a szerző szakított a korabeli hagyománnyal, és magamutogatás helyett a zenekar szerves részévé tette a zongorát. A nyitótétel gyönyörű zenei párbeszédei, az Intermezzo szélsőséges érzelmei és a szünet nélkül berobbanó energikus finálé virtuozitása a legnépszerűbb versenyművek közé emelte a darabot.

Incselkedő, egyre vehemensebb zenei téma négy kürtön, amelynek visszatérései között lírai dallamok szólalnak meg – cím nélkül is sejthető: Don Juan hódításairól van szó. Strauss nem engedte, hogy szöveget nyomtassanak 1888-ban készült művéhez, hiszen zenéjében oly világosan követhető a történet. Tömör, hatásos, dallamokban gazdag portré!

Csábító férfi után csábító nő: a mostohaapja előtt izgató táncot lejtő fiatal Salome bármit kérhet a hétfátyol-táncért cserébe. A lány Keresztelő János fejét kéri ezüsttálcán. A teljes őrület előtti utolsó gyönyörű jelenet Strauss 1905-ben bemutatott operájának legismertebb része, fokozatosan építkező, egzotikus zene.

A koncert zárószáma Till Eulenspiegel, a német mesevilágból származó csínytevő sorsáról emlékezik meg. A rondóformába rendezett, össze nem függő kalandokat két félreismerhetetlen Till-motívum köti össze, amelyek a főhős halála után is megszólalnak, hiszen a polgárpukkasztás örök.

Érdekességek Dohnányi Szimfonikus perceit 1933. október 23-án hallhatta először a közönség Budapesten a szerző vezényletével, Schumann zongoraversenyének premierje 1845. december 4-én volt Clara Schumann szólójával és Ferdinand Hiller vezényletével, Strauss Don Juanját 1889. november 11-én Weimarban (a szerző vezényletével), Salome című operáját 1905. december 9-én Drezdában (karmester: Ernst von Schuch) Till Eulenspiegeljét 1895. november 5-én Kölnben (karmester: Franz Wüllner) mutatták be; a Fesztiválzenekar a Szimfonikus perceket legutóbb 2013. május 18-án Rómában (karmester: Fischer Iván), Schumann zongoraversenyét 2012. november 26-án (szólista: Richard Goode, karmester: Fischer Iván), a Don Juant 2019. január 19-én (karmester: Michel Tabachnik), a Hétfályoltáncot 2007. március 20-án (karmester: Fischer Iván), a Till Eulenspiegelt 2008. május 4-én Baden-Badenben (karmester: Fischer Iván) játszotta.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1933. január 30-án Németországban Paul von Hindenburg birodalmi elnök kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert / 1933-ban megjelent Móricz Zsigmond Egyszer jóllakni című elbeszélése / Jean-Auguste-Dominique Ingres francia festő 1845-ben elkészítette Louise de Broglie, Haussonville grófnője című portréját / 1845-ben megjelent Søren Kierkegaard dán filozófus Stádiumok az élet útján című műve / Vincent van Gogh holland festő 1889-ben megfestette Csillagos éjszaka című képét / 1889. december 20-án a budapesti Vigadóban bemutatták Gustav Mahler 1. szimfóniáját / 1905-ben Drezdában német expresszionisták megalakították a Die Brücke művészcsoportot / 1905-ben forradalom tört ki Szentpéterváron, amelyet csak tömegmészárlás, majd politikai engedmények után sikerült lecsillapítani / 1895-ben megjelent H. G. Wells angol író Az időgép című regénye / Az osztrák Josef Breuer és Sigmund Freud 1895-ben publikálták Tanulmányok a hisztériáról című munkájukat