Program
Közreműködők
További információ
Bérletek
- IVÁN MESÉL BÉRLET
- REINER BÉRLET
Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.
Az eseményről
A Fesztiválzenekar művészei korhű hangszereken megszólaltatnak egy Bach-szvitet, rögtön utána elhangzik Ligeti György avantgárd „antioperájának” bravúros koloratúrária-füzére a még csak húszas évei végén járó, versenygyőztes német szoprán, Anna-Lena Elbert szólójával, végül a szélsőségek bebarangolását követően, mintegy szintézisként a jóval kimértebb és konzervatívabb Brahms keserédes szimfóniája zárja a hangversenyt – lehet koncertprogram ennél színesebb? Az évszázados ugrások miatt elsőre kibékíthetetlennek tűnő ellentétek nagyon is vonzzák egymást. A barokk és a kortárs zene kifejezetten jól illik egymáshoz, Brahms áradó melódiái közben pedig jólesően megpihenhet az időutazásban és modern hangzásokban esetleg kimerült hallgató.
Bach utolsó zenekari szvitje igazi nyitánynak való darab, a szerző sem véletlenül nevezte Ouverture-nek a teljes művet. Az első tétel hagyományosan a francia operanyitány pontozott ritmusait és fenséges hangulatát idézi – némi olaszos fűszerezéssel. A kor divatjához illően ezt stilizált táncok sora követi, elsőként két bourrée: a vidám és a titokzatos tánc egymást váltogatva egy tételt alkot. Utána gavotte szól, amely a korabeli leírás szerint „olyan örömöt fejez ki, amely sohasem veszíti el az önkontrollt”. A szinte kötelező menüettpár után rendhagyóan nem tánctétel, hanem ünnepélyes réjouissance zárja a vonósokra, oboákra, trombitákra, timpanikra és continuóra írt művet.
Gepopo, a brueghellandi titkosrendőrség főnöke figyelmezteti Go-go herceget: a hírszerzés tudomására jutott, hogy egy hatalmas üstökös tart feléjük, amely el fogja pusztítani a bolygót. A kódolt üzenet a hírnök félelme és paranoid hisztériája miatt szinte érthetetlenné válik. Ligeti egyetlen operája, a Le Grand Macabre abszurd karikatúra, szellemes irónia, virtuóz groteszk. Kiváltképp igaz ez az 1991-ben önálló koncerttarabbá váló Gepopo-áriákra. A világvégét kétségbeesetten megéneklő rendőrfőnök szólama elképesztően nehéz technikai feladat elé állítja a szoprán szólistát, a néha kórusként is működő kamarazenekar hasonló virtuozitással kíséri a segélykiáltást.
Hat évre volt szükség ahhoz, hogy Brahms a 2. szimfónia után újra hozzá merjen nyúlni a műfajhoz. A Rajna vidékén töltött egyetlen nyár elegendő volt az igen összetett partitúra megírásához, a mű 1883 végén már a bécsi színpadon debütált. A 3. szimfóniát gyakran Beethoven Eroicájához hasonlítják, pedig Brahms hőse egészen más. Az F-dúr alaphangnem gyakori mollra színezése és az első tétel zenei konfliktusai jól mutatják: a hős itt elsősorban önmagával küzd. A tételek baljós lezárásai, a lassú tételre tánctétel helyett adott újabb komor, lassú válasz, valamint a finálé fanfár helyetti elcsendesedése lélektani drámává rajzolja át a megszokott hősi menetelést.
Érdekességek Bach 4. zenekari szvitje 1725 körül keletkezett, Ligeti 1977-es operájának három áriája 1994. január 20-án Párizsban hangzott el először zenekari kísérettel, Sonja Pascale szólójával és Oswald Sallaberger vezényletével, Brahms 3. szimfóniájának premierje 1883. december 2-án Bécsben volt Richter János vezényletével; a Fesztiválzenekar a szvitet legutóbb 2018. június 3-án (karmester: Jordi Savall), a szimfóniát 2017. december 16-án Hongkongban (karmester: Fischer Iván) játszotta, Ligeti darabját először tűzi műsorára.
Mi történt a művek keletkezése idején? 1725-ben megjelent Giambattista Vico olasz történész Új tudomány című történelemfilozófiai alapműve / 1725. február 8-án férje, I. (Nagy) Péter cár halála után I. Katalin lépett az orosz trónra / 1725-ben Amszterdamban megjelentek Antonio Vivaldi Négy évszak címmel írott hegedűversenyei / 1994-ben népszavazás erősítette meg Ausztria csatlakozását az Európai Unióhoz / 1994-ben megjelent John Updike amerikai író Brazília című regénye / 1994. december 14-én Berlinben bemutatták Kurtág György Stele című művét / 1883. január 13-án Kristianiában (Oslóban) először került színre Henrik Ibsen norvég drámaíró A nép ellensége című drámája / 1883. július 30-án Eötvös Károly ügyvéd megtartotta védőbeszédét a tiszaeszlári vérvádperben, a megvádolt zsidókat a nyíregyházi bíróság augusztus 3-án felmentette / 1883. május 16-án Prágában bemutatták Antonín Dvořák Op. 66-os Scherzo capricciosóját