hun/ eng
keresés
kosaram
21_11_26-27+29_Tabea_Zimmermann_CR_Marco_Borggreve.jpg

Nagyzenekari koncert: Schumann, Debussy, Kurtág, Ravel

Zimmermann, Fischer

Program

Robert Schumannbio:
Versenymű négy kürtre és zenekarra, Op. 86
a-moll csellóverseny, Op. 129 (Tabea Zimmermann brácsaátirata)

SZÜNET

Claude Debussybio:
Tavasz

Kurtág Györgybio:
Tétel brácsára és zenekarra

Maurice Ravelbio:
Daphnis és Chloé – 2. szvit

Közreműködők

Vezényel

Közreműködik


További információ

Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.

Az eseményről

Kedves Közönségünk! Ezen a koncerten szájat és orrot eltakaró maszk viselése kötelező. Köszönjük együttműködésüket!

A német tájaktól a római és magyar vidékeken át egészen egy görög szigetig ível Tabea Zimmermann és a Fesztiválzenekar közös koncertjének programja. A hangverseny Schumann két nem mindennapi versenyművével kezdődik: az elsőt a szokatlan szólóapparátus, a csellóversenyt az egyedi, sokféleképpen értelmezhető zenei újítások teszik különlegessé. A Berlini Filharmonikusok 2020–21-es évadának rezidens művésze, a zenei kommunikációjáról világhírű német brácsaművész átiratában és szólójával elhangzó mű után a fiatal Debussy római atmoszférameséje szólal meg az ébredő tavaszról. Az ugyancsak a saját hangját keresgélő Kurtág György bartóki brácsaversenytétele folytatja a színes műsort, amelynek végére Ravel grandiózus balettjének kivonata tesz pontot.

Schumann különleges, mégis elhanyagolt művében négy – akkoriban kialakult – modern kürt játszik a zenekar előtt, két natúrkürt pedig a zenekarban. A háromtételes hangversenydarab szignáljai azonnal német erdőkbe és vidékekre kalauzolják a hallgatót. A nyitótétel és a szomorkás románc után ritmikus finálé zárja az alkotást.

Konzertstück – áll a négy kürtre írt mű és a csellóverseny kottájának élén is. Utóbbi esetében Schumann hozzátette: „Koncertdarab csellóra zenekari kísérettel”. A sokáig egy zavarodott elmének tulajdonított, ma már sokkal inkább Schumann kései stílusához kötött műben a virtuozitás helyett a lírai monológok dominálnak. Magas fekvése miatt a csellószólam szinte ordít a brácsaátiratért, ami 2018-ban el is készült.

1885-ben Debussy négyéves római tanulmányi ösztöndíjat nyert, ahonnan minden évben egy-egy művet volt köteles küldeni a párizsi Szépművészeti Akadémiának. A Tavaszt (1887) a bizottság színesnek, de túl modernnek találta – ekkor illették Debussyt először az „impresszionista” jelzővel. A szimfonikus szvit dallamok nélkül, csupán hangulatokkal zenésíti meg a természet ébredezését és kivirulását.

Kurtág Györgyöt zenei miniatűrjeinek összetéveszthetetlenül egyedi stílusáról ismeri a világ. A kortárs nyugati zene párizsi megismerését azonban egy itthoni alkotói korszak előzte meg. Ennek záróköve volt a Brácsaverseny, amellyel Kurtág Bartók kései stílusa előtt tiszteleg, és amelyért 1954-ben Erkel-díjat kapott. Nyugodt, lírai első tétele önálló koncertdarabként is gyakran megszólal.

Ravel három évet töltött egyik főműve, az ókori pásztorregényt feldolgozó Daphnis és Chloé című balett megírásával. A hatalmas zenekart, sok ütőművészt és kórust alkalmazó „koreografált szimfónia” ma leginkább a szerző által összeállított szvitek formájában népszerű. A 2. szvitben hallható a híres Napkelte-jelenet, a Pán és Syrinx történetét elmesélő Pantomim és a darabot záró önfeledt tánctétel.

Érdekességek Schumann Versenyművét 1850. február 25-én Lipcsében (karmester: Julius Rietz), Csellóversenyét 1860. június 9-én Lipcsében (szólista: Ludwig Ebert, karmester: Julius Rietz), Debussy Tavaszát 1913. április 18-án Párizsban (karmester: Rhené-Bâton), Kurtág Tételét 1955-ben Debrecenben (szólista: Pataki Imre, karmester: Blum Tamás), Ravel Daphnis és Chloé című balettjét 1912. június 8-án Párizsban (karmester: Pierre Monteux) mutatták be; a Versenyművet a Fesztiválzenekar legutóbb 2010. augusztus 21-én Prágában (szólisták: Szőke Zoltán, Bereczky Dávid, Szabó András, Nagy Zsombor, karmester: Fischer Iván), a Csellóversenyt 2004. június 19-én Hong Kongban (szólista: Mischa Maisky, karmester: Fischer Iván), a Tételt 2004. február 28-án Budapesten (szólista: Lars Anders Tomter, karmester: Sylvain Cambreling), a Daphnis és Chloé 2. szvitjét 2016. szeptember 23-án (karmester: Fischer Iván) adta elő, a Tavaszt először játssza a zenekar.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1850-ben megjelent Nathaniel Hawthorne amerikai író A skarlát betű című regénye / 1850. november 29-én megkötötték az olmützi szerződést, amelyben Poroszország elfogadta Ausztriát a Német Szövetség vezetőjének / 1860. február 10-én Hamburgban, majd március 3-án Hannoverben bemutatták Johannes Brahms 2., illetve 1. szerenádját / 1860. november 6-án az Egyesült Államok elnökévé választották Abraham Lincolnt; válaszul tizenegy déli állam kilépett az Unióból és új konföderációt alapított / 1913-ban megjelent Marcel Proust francia író regényfolyamának (Az eltűnt idő nyomában) első része / Marcel Duchamp francia képzőművész 1913-ban egy biciklikereket szerelt egy székre a műhelyében, később ezt tekintették első ún. readymade-jének / 1913. május 29-én Párizsban bemutatták Igor Stravinsky balettjét, a Tavaszi áldozatot / 1955. május 14-én a Szovjetunió vezetésével megalakult a közép- és kelet-európai kommunista országok katonai-politikai szervezete, a Varsói Szerződés / 1912-ben megjelent Carl Gustav Jung svájci pszichológus A libidó változásai és szimbólumai című könyve / 1912-ben Berlinben bemutatták Arnold Schönberg Pierrot lunaire című művét