hun/ eng
keresés
kosaram
IvanFischer010_kiemelt.jpg Emily-Magee-2015_Johannes-Ifkovits-resized.jpg Anna-Lena_Elbert_015q.jpg Andrew Staples 2.jpg

Program

Richard Straussbio:
Az úrhatnám polgár – szvit, Op. 60-IIIa
Ariadne auf Naxos (Ariadné Naxoszban), Op. 60

Közreműködők

Vezényel és rendezi

Énekesek

Színészek

Közreműködik

Társrendező és koreográfus

Díszlettervező

Jelmez

Világítástervező

Animációtervező

Technikai vezető

Ügyelő


Teljes leírás

További információ

Az esemény körülbelül 3,0 óra hosszúságú.

Programfüzet megtekintése

Az eseményről

Hagyomány, hogy a BFZ évada új operaprodukcióval indul. Fischer Iván a legváltozatosabb műveket választja ki Mozarttól Monteverdin át Brittenig, és nemegyszer fordít egyet azon a bizonyos csavaron. Ezúttal a szintén kísérletező természetű Richard Strauss Hofmannsthal szövegkönyvére írt operája, az Ariadné Naxoszban kerül színre a karmester és a kiváló színésznő, commedia dell’arte-specialista Chiara D’Anna rendezésében, ismerős, nemzetközi hírű énekesek szólójával. Az opera főrészét eredetileg Molière Az úrhatnám polgár című színdarabja előzte meg Strauss kísérőzenéjével, de ezt, hosszadalmassága miatt, maguk a szerzők később operai prológusra cserélték. Ezen az estén a színdarab kísérőzenéjéből összeállított szvit vezeti fel a művet a szünet előtt. Eredeti változat – közönségbarát köntösben.

Nem sokkal A rózsalovag befejezése után az elválaszthatatlanná váló szerzőpáros, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal újabb közös munkába kezdett. Izgalmas tervük az volt, hogy a librettista átdolgozza Az úrhatnám polgárt (kettőre húzza meg az öt felvonást), közjátékként pedig Strauss vadonatúj operabetétet ír. A félórásnak szánt zene másfél órás lett, a színdarab szünetében hosszas fogadást tartottak, a „színház a színházban” koncepció túl bonyolultnak bizonyult – minden adott volt tehát, hogy az 1912-es, közel hatórás premier bukást hozzon. Hofmannsthal javaslatára aztán elhagyták Molière darabját, Strauss némileg átdolgozta az operát, és 1916-ban komponált elé egy prológust, ami a seria és buffa műfaji keveredését magyarázza el.

A történet szerint ugyanis a cicomás partit adó bécsi háziúr úgy dönt, az alkalomra rendelt operát és komédiát egyszerre kell előadnia a két társulatnak. Így fordulhat elő, hogy a Naxosz szigetén búslakodó krétai királylány jelenetében hirtelen felbukkan a mitológiailag finoman szólva is tájidegen Zerbinetta és táncos kísérői. S bár az opera inkább wagnerien végigkomponált, semmint zárt számok sora, a hangszerelésen keresztül Strauss világosan elválasztja Ariadné és Zerbinetta világát.

Az úrhatnám polgár kísérőzenéje 1920-tól szvitként élt tovább. Megidéződik benne Jourdain alakja, sorra jönnek ügyetlen próbálkozásai a táncórán, a vívóleckén vagy épp a szabók előtt. A vacsorával záruló jelenetsorhoz Strauss a 17. századhoz illő méretű együttest írt elő, és a zenébe stílusosan barokkszerű vagy egyenesen Lullytől származó dallamokat épített be.

Az operában a szerző a korábbi műveiben megszokott mintát követi: a női énekszólamokat állítja középpontba. A Fischer Iván Operatársulat előadásán a címszerepet a New York Times által „gazdagon zengő szopránnak” nevezett Emily Magee alakítja, a 2019-es Richard Strauss Versenyen is díjazott Anna-Lena Elbert a BFZ-vel közös Ligeti- és Kompasszió-projekt után ezúttal Zerbinettaként lép színpadra. Kettejük karakterének ellentétét erősíti a régi görög drámák világát a commedia dell’arte hagyományaival vegyítő rendezés.

A BFZ, a Müpa, a Fischer Iván Operatársulat, a Vicenzai Operafesztivál és a spoletói Festival dei Due Mondi közös produkciója.

Érdekességek: Strauss szvitjét 1920. január 31-én mutatták be Bécsben a szerző vezényletével, az Ariadné Naxoszban átdolgozott változatának premierjére 1916. október 4-én, ugyancsak Bécsben került sor Franz Schalk vezényletével; a Fesztiválzenekar a szvitet legutóbb 2003. május 4-én játszotta (karmester: Gerard Korsten), az operából csak néhány részletet adott elő 2020. szeptember 11-én (karmester: Fischer Iván).

Mi történt a művek keletkezése idején? 1920. december 4-én Hamburgban és ezzel egy időben Kölnben bemutatták Erich Wolfgang Korngold osztrák zeneszerző A halott város című operáját / Karel Čapek cseh író 1920-ban megírta R. U. R. (Rossum Univerzális Robotjai) című sci-fi drámáját / 1920-ban megjelent Sigmund Freud osztrák pszichológus A halálösztön és az életösztönök (eredeti címe: Túl az örömelven) című könyve / 1916. június 4-én megindult az Alekszej Bruszilov tábornok irányította orosz offenzíva, amely áttörte az Osztrák–Magyar Monarchia védőállásait / Bartók Béla 1916-ban megkomponálta Op. 12-es, zongorára írott Szvitjét (1919-ben mutatták be) / Henri Matisse francia festő 1916-ban megfestette Zongoraóra című képét / 1916-ban megjelent Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című novelláskötete

Kategóriák