Cipőt a cipőboltból, osztrák zenét osztrák karmestertől és szólistától. Haydn és Mozart életműve kiapadhatatlan, így újabb szimfóniák és versenyművek kerülhetnek terítékre a BFZ sorozatában. A zenekart ezúttal Gérard Korsten vezényli, aki a The Telegraph ítésze szerint vívóként forgolódik és csap le a pulpituson, a zenekar pedig tökéletesen átveszi a sebességét. A koncertet a tizenhat éves Mozart szimfóniája nyitja, majd egy a korban ritkának számító műfaj, csellóverseny következik. Haydn darabjának szólóját a perzsa felmenőkkel rendelkező Kian Soltani játssza, akit a The Washington Post kritikusa szerint „úgy követ a zenekar, mint fényudvar a gyertyalángot”. A szünet után a szimfónia atyjának fényes és huncut műve, majd Mozart szerenádból lett szimfóniája szólal meg.

Itáliai útjai során Mozart zenéjét sok olasz hatás érte, Salzburgba visszatérve azonban elkezdte lerázni magáról ezeket a stílusjegyeket. Ekkoriban keletkezett 16. szimfóniája is. A C. P. E. Bach hangzására emlékeztető első tétel azonnal becsapja a fülünket: a triolás téma felborítja a hallgató lüktetésérzetét. A merész hangnemekbe kiránduló tétel után kizárólag vonósokat alkalmazó lassú gavotte következik; a háromtételes művet hol kecses, hol tüzes rondó zárja.

Bár maga nem volt virtuóz játékos, Haydn kiváló érzékkel ismerte fel egy-egy hangszer sajátosságait. Elég D-dúr csellóversenyére néznünk: a szólista a kettősfogásokkal, oktávokkal, hegedűi magasságokkal és a fogólapon való fel-le szaladgálással kiaknázza a hangszerben rejlő lehetőségeket. A műre leginkább a ráérősség szót használhatnánk: Haydn szokatlanul, de jólesően sok teret és időt enged a nyitótétel témáinak, a lassú tétel álmodozásának vagy épp az egyszerre pasztorális és virtuóz finálé kibontásának.

Haydn szimfóniáinak túlnyomó többségébe belecsempészett valamilyen zenei csattanót. A C-dúr mű esetében ez egy formai trükk: a kétrészes finálé mind a két szakasza egy-egy miniatűr szonátaforma. Persze ez csak az avatott füleknek nyújt külön örömöt, a szerző leginkább saját magát szórakoztatta vele. De éppígy kiemelhetjük a trombitát és hegedűt főszerepbe helyező menüett gáláns stílusát, a lassú tétel mozarti kifejező erejét vagy a nyitótétel rézfúvósok által erősített fényes csillogását is.

Mozart igencsak elfoglalt volt Bécsben, amikor levelet kapott apjától: a Haffner család egyik tagja nemesi oklevelet kap, és mivel kedvelték Mozart hat évvel korábbi esküvői szerenádját, ezúttal is az ő zenéjére szeretnének ünnepelni. Az újabb szerenádot Mozart fél évvel később némi átdolgozás és pár tétel elhagyása után szimfóniaként hasznosította újra. A drámát teljesen nélkülöző nyitótétel, a könnyed andante, a fanfárszerű menüett és a „lehető leggyorsabb” játékot igénylő finálé le sem tagadhatná, hogy szerenád volt valaha.

Érdekességek: Mozart 16. szimfóniáját 1772 májusában, 35. szimfóniáját 1782 júliusában komponálta; Haydn 2. csellóversenyét 1784. március 24-én Londonban mutatták be James Cervetto szólójával, 20. szimfóniáját feltehetőleg 1757 és 1763 között írta; a BFZ a 35. szimfóniát legutóbb 2016. április 2-án (karmester: Takács-Nagy Gábor), a 20. szimfóniát 2019. október 7-én Kecskeméten (karmester: Takács-Nagy Gábor) játszotta, a másik két darabot először tűzi műsorára.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1772-ben megtörtént Lengyelország első felosztása Oroszország, Poroszország és Ausztria között / 1772-ben megjelent Johann Gottfried Herder német költő, filozófus programadó értekezése a nyelv eredetéről / Francisco Goya spanyol festő 1772-ben megfestette Az angyalok Isten nevét dicsőítik című freskóját a zaragozai Pilari Szűzanya-székesegyházban / 1784. április 27-én Párizsban bemutatták Pierre Beaumarchais francia drámaíró Figaro házassága című vígjátékát / Jacques-Louis David francia festő 1784-ben megfestette A Horatiusok esküje című képét / 1784. február 26-án Eszterházán bemutatták Joseph Haydn Armida című operáját / 1763. február 10-én a párizsi békeszerződéssel véget ért a hétéves angol-francia gyarmati háború, Franciaország elvesztette észak-amerikai gyarmatait / 1782. július 16-án Bécsben bemutatták Wolfgang Amadeus Mozart Szöktetés a szerájból című operáját / Johann Wolfgang von Goethe német költő 1782-ben megírta A Tündérkirály című versét