A 19. századi szláv zene különleges helyet foglal el az alapvetően németcentrikus zenetörténetben. A nemzeti öntudatra ébredés felejthetetlen műveket eredményezett cseh és orosz földön egyaránt. A német stílusú arisztokráciától a cseh vidék felé forduló Smetana, a nyugat-európai és orosz zenei elemeket kiváló érzékkel ötvöző Csajkovszkij és az orosz nemzeti zene egyik úttörőjeként számontartott Rimszkij-Korszakov meséi adják az est cselszövéssel, szerelemmel, erotikával és tréfákkal fűszerezett programját.

A koncert felütéseként megszólaló nyitány a Moldva mögött Smetana második legismertebb alkotása. Más szerzőkkel, például Rossinivel ellentétben, akik nyitányaikat az utolsó utáni pillanatban vetették papírra, Az eladott menyasszony nyitánya már a mű librettója előtt megszületett, több mint két évvel előzve meg magának az operának a megkomponálását. A kényszerházasságot ügyes trükkel megakadályozó szerelmesek komédiáját, a szerző második operáját 1866-ban mutatták be először Prágában, végleges alakját azonban csak 1870-ben nyerte el. A második felvonás fináléjának, a menyasszony eladási jelenetének témáiból építkező nyitány rövid fanfárral indul, amit a helyszínül szolgáló cseh falut idéző népies táncdallam követ.

Öngyilkossági kísérlete után Csajkovszkij Clarens-ba vonult el kudarcba fulladt házassága elől – és gyönyörű műveket komponált a Genfi-tó partján. 1878-ban mindössze néhány hét alatt írta meg hegedűversenyét, amelyet barátja és tanítványa, Joszif Kotek hegedűművész tanácsai alapján csiszolt tökéletesre. Címzettje, Auer Lipót a darabot játszhatatlannak ítélte, a versenymű ma mégis a műfaj egyik leggyakrabban előadott alkotása. A dallamilag igen nagyvonalú nyitótétel hol lírai pas de deux-t, hol grandiózus erőket mutat. A finoman hangszerelt és díszített, visszafogott, dalszerű lassú tétel után szünet nélkül robban be a rusztikus szlávos rondófinálé.

Az orosz ötök tagja, Rimszkij-Korszakov szinte egyetlen ma is igazán népszerű darabjának címe és opusszáma között a következő kiegészítés található: „Szimfonikus szvit zenekarra az »Ezeregyéjszaka« nyomán”. Ez a leírás még nyilvánvalóbbá teszi a mű arab mesegyűjteményre utaló programját. Történeteivel Seherezádé (szólóhegedű) ezeregy éjszakán át tartja fenn a feleségeit sorra kivégző Sahriár szultán (harsonák és tuba) figyelmét, elkerülve a halált. A szereplőket találó hangszereléssel ábrázoló komponista 1888-ban négy mesét zenésített meg: Szindbád (cselló), Kalender (fagott), az ifjú hercegnő és herceg szerelme (két hegedű), valamint egy bagdadi ünnepség történetét.

Érdekességek Smetana operáját 1866. május 30-án Prágában (a szerző vezényletével), Csajkovszkij hegedűversenyét 1881. december 4-én Bécsben (szólista: Adolph Brodsky, karmester: Hans Richter), Rimszkij-Korszakov darabját 1888. október 28-án Szentpéterváron (a szerző vezényletével) mutatták be; a Fesztiválzenekar a nyitányt legutóbb 2014. december 27-én Budapesten, a hegedűversenyt 2007. október 10-én Szöulban (szólista: Yoo Jin Jang), a Seherezádét 2012. március 7-én Antwerpenben játszotta, mindhárom alkalommal Fischer Iván vezényelt.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1866. július 3-án Königgrätznél a porosz hadsereg döntő győzelmet aratott a Habsburg csapatok felett / 1866. október 31-én Párizsban bemutatták Jacques Offenbach Párizsi élet című operettjét / Székely Bertalan 1866-ban megfestette A mohácsi csata című képét / 1881-ben megjelent Jules Verne francia író regénye, a Nyolcszáz mérföld az Amazonason / 1881. november 9-én Budapesten a szerző közreműködésével bemutatták Brahms 2. zongoraversenyét / 1881. július 2-án Washingtonban egy merénylő lelőtte James A. Garfieldet, az Egyesült Államok 20. elnökét. / 1888. október 28-án Moszkvában bemutatták Anton Csehov orosz író A medve című drámáját / Paul Gauguin francia festő 1888-ban megfestette Látomás a prédikáció után című képét / Friedrich Nietzsche német filozófus 1888-ban megírta Az Antikrisztus című művét (csak 1895-ben jelent meg)