Pjotr Iljics Csajkovszkij

Köztiszteletben álló mérnök-hivatalnok család gyermeke. Pétervárott igen gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban tisztviselősködött. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni, ennek ellenére alíg háromévi tanulás után olyan alapos felkészültséget szerzett, hogy mesterének, A.Rubinsteinnek a fivére, Ny.Rubinstein 1866-ban meghívta tanárnak az újonnan megnyílt moszkvai konzervatóriumba. 1877-ben szerencsétlen házasságot kötött, melyből háromhetes együttélés után lelkileg teljesen összetörten elmenekült. Életében akkor kötvetkezett be a döntő fordulat, amikor Nagyezsda Meck asszony, egy vagyonos sokgyermekes özvegy évi 6000 rubelt bocsátott rendelkezésére, hogy kizárólag a zeneszerzésnek szentelhesse idejét. Kettőjük levélváltása -személyesen sohasem találkoztak- egyike a világ legkülönösebb levelezéseinek. Az asszony 1890-ben minden átmenet nélkül megszakította a "kapcsolatot", s ez Csajkovszkij amúgy is túlságosan érzékeny, melankóliára hajló lelkivilágát még jobban megrendítette. Sokat utazgatott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában s a külföldön egyaránt ünnepelték. Munkássága bizonyos fokig ellentétben áll a hírek "Ötök"-ével. Ismertté Rómeó és Júlia című fantáziája tette nevét, s legnagyobb sikereit továbbra is a szimfonikus muzsika területén aratta. Utolsó szimfóniái, valamint versenyművei közül a D-dúr hegedűverseny, illetve a b-moll zongoraverseny ma is állandó műsorszám. Szinte új műfajt teremtett egész estét betöltő balettjeivel (Hattyúk tava, Csipkerózsika, Diótörő), és mindíg újból rohamra indult az opera területének meghódításáért. Itt azonban csak az Anyeginnel tudott maradandóbb visszhangot kelteni. Olykor feltűnik még a Pique Dame, míg többi operája hamarosan a feledés homályába merült. Művészetében a nemzeti romantika egyes elemei (főleg dallam- és ritmuskészlete) sokkal szorosabban fonódnak egybe az általános európai, illetve nyugat-európai romantika, főleg pedig az utóromantika stílusjegyeivel (forma- és harmóniavilága), mint az "Ötök" esetében. (Till Géza)