Mendelssohn világhírű hegedűversenye és Dvořák egyik leghíresebb szimfóniája hallható a Budapesti Fesztiválzenekar ferrarai vendégjátékának keretében. A versenymű szólistája, Renaud Capuçon nem először áll a BFZ elé. Claudio Abbado egykori koncertmestere 1737-es Guarneri-hegedűjén hozza el mély és árnyalt hangszíneit, és azt a virtuozitást, amelyért a közönség és a kritikusok egyaránt szeretik. A technikás nyitótételből, éneklő áriából és a Szentivánéji álom hangulatát idéző fináléból álló mű után Dvořák váratlan főtémát bemutató, hol légies, hol szenvedélyes, a mollból végül a fényes dúrba utat találó darabját élvezheti a közönség.

Tizenhárom évesen írt – és nem is rosszul sikerült! – hegedűversenye után Mendelssohn több mint másfél évtized múltán nyúlt csak újra a műfajhoz. A komponálást más munkák és betegségek lassították, így végül csak hat évvel később, 1845-ben fejeződött be. A szerzőnek, bár maga is kiválóan játszott a hangszeren, technikai kérdésekben mindvégig segítségére volt hegedűs barátja, Ferdinand David, aki a darab címzettje is lett. Az eredmény Mendelssohn utolsó nagyobb zenekari műve: egy egyszerűen építkező, de nagyon is újító hegedűverseny. Zenekari bevezető helyett a szólista kezd az első tétel elején, sőt virtuóz kadenciáját is előbb hozza, mint azt a tétel formája sugallná. Nem csak a hegedűs türelmetlen ebben a versenyben: a három tematikusan is rokonságot mutató tétel szünet nélkül, különböző átkötésekkel követi egymást. A Dalok szöveg nélkül világát idéző lassú tétel után életvidám, trombitafanfárral induló finálé zárja a művet.

A 7. szimfónia sokak szerint Dvořák legsikerültebb darabja. A szerző Brahms 3. szimfóniájának hatására döntött úgy, hogy öt év után újra komponál a műfajban. „Nincs benne egyetlen felesleges hang sem” – írta kiadójának. A zenében a forrongó cseh politikai indulatok ugyanúgy megjelennek, mint a szerző békés, harmonikus hazaszeretete. Az első tétel váratlanul halk és lírai nyitódallama a prágai vasútállomáson sétálva „találta meg” a szerzőt; a lassú tételben nemrég elvesztett édesanyját és fiatalon elhunyt legidősebb lányát siratja el. Az élénk, mégis melankolikus scherzo után egzotikus fináléval cseng ki a darab.