Megtudtam, hogy fiatal korában Kolumbiából Ausztriába költözött, miután Bogotában egy nagyon jó iskolában tanult zenét. Miért kellett kivándorolnia, és miért éppen Ausztriát választotta?

1997 óta élek Bécsben. Elég hosszú idő. Még több, mint a Kolumbiában töltött éveim. Több oka is volt annak, hogy úgy döntöttem, elhagyom a hazámat, ez túl hosszú lenne... Mindenesetre nagyon szeretem Bécset, nemcsak azért, mert gyönyörű város, hanem azért is, mert nagyon jól szervezett az élet. Mindenekelőtt pedig azért, mert csodálatos hely a klasszikus zene számára, ami engem különösen boldoggá tesz. A feleségemet is itt ismertem meg, így a családom is itt van velem, és Bécs elég jó választás családalapításra, a gyerekek nevelésére. Szóval biztos vagyok benne, hogy ez lesz a bázisom hosszú ideig. A kulturális különbségek természetesen nagyon nagyok Ausztria és Kolumbia között, de néha hiányzik Kolumbia. Szerencsére a zene képes összekötni a legkülönbözőbb világokból érkező embereket, ami nekem személy szerint sokat segít.

Mit tudott a karmesterségről, amikor 15 éves volt? Ahogy megtudtam, ilyen fiatalon kezdett vezényelni.

Igen, 15 évesen kezdtem el a karmesterséget, miután hegedültem egy zenekarban. Élveztem a hangszeren játszani, és ez segített abban, hogy egyre közelebb kerüljek ahhoz, hogy belülről értsem a zenét. Aztán egyszer a karmesterünk – miután látta, hogy néha tanácsokat adok a kollégáimnak a zenekarban – megkérdezte tőlem, nem akarom-e kipróbálni a karmesterséget. Ez nagy öröm volt számomra, mert már akkor éreztem, hogy a zenészek előtt állni és megadni nekik a jeleket, hogyan kell játszani, a legszebb dolog a világon. Így hát elkezdtem vezényelni anélkül, hogy előtte tanultam volna. Próbáltam tanulni a világhírű karmestertől, aki a pálcát adta a kezembe, de ez persze nem volt elég, sok új ismeretet kellett megszereznem.

Azt tudom, hogy járt már Budapesten. De azt nem, hogy ismeri-e a BFZ-t?

Néhányszor jártam már Budapesten, különböző zenekarokat vezényeltem, de ez lesz az első találkozásom a BFZ-vel. Nagyon várom már, hogy találkozzam velük, és együtt zenéljünk. Sok felvételt ismerek a Fesztiválzenekartól, és természetesen ismerem Fischer Ivánt és a zenéhez való viszonyát. Sokszor hallgattam a koncerteket CD-n, amelyeken egyértelműen érezhető, hogy maestro Fischer és zenészei milyen különleges képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy az előadásnak ezt a rendkívül magas szintjét elérjék. Úgyhogy már alig várom...

Mit gondol azokról a zeneszerzőkről, akiknek a zenéjét vezényelni fogja (Weber, Grieg, Csajkovszkij)? Hogyan készül a koncertre?

Ez egy nagyon szép program lesz. Romantikus és virtuóz. Örülök, hogy a gyönyörű zongoraverseny van a középpontban, és azt hiszem, jó ötlet egy nyitánnyal kezdeni, ami nagyon német. Weber műve lírai, ugyanakkor virtuóz is, igazán szeretem ezt a darabot. Grieg versenyműve különösen szép zene, és örülök, hogy a fantasztikus spanyol szólistával, Javier Perianesszel játszhatok. Sokszor dolgoztunk már együtt. Igazán magasrendű, költői hangokat hoz létre a hangszerén. Izgatottan várom, hogyan fogunk felkészülni Csajkovszkij 5. szimfóniájára, amely egy igazi, érzelmekkel teli, ugyanakkor színes remekmű. Egyike azoknak a daraboknak, amelyeket mindig élvezni lehet. Rendkívül közeli viszonyt teremt az ember és a muzsika között. Már intenzíven készülök a koncertre, és természetesen nagyon izgatott vagyok, hogyan fog működni, amit azokról a zenedarabokról gondolok, amelyeket Budapesten fogunk játszani. Mennyire leszünk képesek felfedezni a különböző színeket, hogyan fog az interpretáció valami különlegeset, kreatívat és újat nyújtani mindenkinek, a zenészeknek és a közönségnek.