hun/ eng
keresés
kosaram
MidoriSeiler03_by_MaikeHelbig_kiemelt.jpg Stefanie True_DSC0639 signed.jpg Sigrid T_Hooft_Ok_Site.jpg
Naptáramhoz adom

Barokk koncert: Gibbons, Purcell, Lully, Corrette, Locke, Montéclair

True, Seiler, T’Hooft

2025
Február8 15:30
Naptáramhoz adom

Program

Orlando Gibbons:
4. fantázia két hegedűre

Henry Purcellbio:
„Music for a While” – ária az Oidipusz kísérőzenéjéből, Z. 583

Jean-Baptiste Lullybio:
Phaëton – szvit, LWV 61

Michel Corrette:
25. (g-moll, „Les sauvages et La Furstemberg”) komikus concerto

Henry Purcellbio:
g-moll chaconne, Z. 730

SZÜNET

Matthew Lockebio:
The Tempest (A vihar) – szvit

Michel Pignolet de Montéclair:
Le Retour de la Paix (A béke visszatérése) – kantáta

Közreműködők

Művészeti vezető

Szólista

Barokk gesztika

További információ

Bérletek

  • FRICSAY BÉRLET
  • TÉLI DÉLUTÁNOK BÉRLET

Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.

Az eseményről

Hat angol és francia szerző műveivel áll színpadra a Fesztiválzenekar historikus együttese. A „barokk hegedülés legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb alakja”, a régizenei esteket évek óta kézben tartó Midori Seiler vezetésével fantáziát, áriát, szvitet, concertót, chaconne-t és kantátát hallhat a közönség. A program a reneszánsz hagyományokat megtörő Gibbons duójával indul, majd a barokk operákból és kísérőzenékből készült válogatások és paródiák után Montéclair világi kantátájával zárul. Utóbbiban és Purcell áriájában a kanadai születésű Stefanie True énekel szólót. A korhű hangszerek mellett korabeli viseletek és a barokk gesztika egyik legnagyobb szakértője, Sigrid T’Hooft koreografált mozgássorai teszik teljessé az időutazást.

Gibbons korában, a 17. század első évtizedeiben a zene elsősorban a szöveg hordozója, a hegedű a kíséret része volt. Hat fantáziájával a szerző felemelte és szólistává tette a hangszert, megelőlegezve a barokk instrumentális zene virtuozitását. A mű zsonglőrködés az imitációval, ritmussal, motívumokkal.

Oidipusz tragédiáját a 17. század ünnepelt költője, John Dryden is feldolgozta. Verses drámája 3. felvonásában a tettes után nyomozó papok megidézik a meggyilkolt király szellemét, és ehhez az alvilági istenek segítségét kérik. A jelenethez Purcell komponált „betétdalt”, amelyben Laiosz szellemének feljövetelét kromatikusan emelkedő basszussal festette meg.

Ovidius Átváltozások című elbeszélő költeményének második könyve a Nap szekerén száguldó Phaethón történetével indul, akit az apjától, Héliosztól kapott pillanatnyi hatalom hamar tragédiába ránt. Lully tragédie en musique műfajú operája tanmeseként is értelmezhető: senki ne mérje magát a Nap(király)hoz.

Michel Corrette huszonöt concerto comique-ot tartalmazó sorozatának záródarabja 1773-ban született. A nyitótétel Rameau A gáláns Indiák című operabalettjének híres Les sauvages (A vadon) tételét, a másik kettő Jean-Jacques Rousseau Le devin du village (A falusi jós) című operájának részleteit dolgozza fel.

A szenvedélyes művészetpártoló II. Károly nevéhez kapcsolódó angol restauráció idején számos színházi kísérőzene született. Noha nem tudjuk, Purcell milyen darabhoz komponálta chaconne-ját, a mű hangulata és ereszkedő ismétlődő basszusa a Dido és Aeneas híres lamentójának előhangja.

Matthew Locke, a 17. század egyik legjelentősebb angol szerzője egy olyan korabeli operához írt hangszeres számokat, amely Shakespeare A vihar című darabjából készült. A függöny felgördülése előtt megszólaló zene sokkoló erejével azonnal letaglózhatta a hallgatót, és a szerző később sem spórolt a meghökkentő és szélsőséges hatásokkal.

Montéclair huszonnégy kantátából álló gyűjteményében A béke visszatérése zárja az első kötetet. A szoprán hangra és vonósegyüttesre írt 1706-os mű nyolc tétele a háború gonoszságáról, sorsról, haragról, hibákról, mennyországról, ragyogásról, erőfeszítésekről és trombitákról mesél.

Érdekességek: Gibbons fantáziája 1620 körül, Purcell Oidipusza 1692-ben, g-moll chaconne-ja 1680 körül keletkezett, Lully Phaëtonját 1683. január 6-án mutatták be Versailles-ban, Corrette komikus concertója 1773-ban, Locke szvitje 1667-ben, Montéclair kantátája 1706-ban íródott; a Fesztiválzenekar Locke szvitjét legutóbb 2020. március 8-án (karmester: Jordi Savall) játszotta, a többi darabot először tűzi műsorára.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1620. november 21-én kikötött az Újvilágban az első európai telepeseket szállító, angol Mayflower hajó / Peter Strudel osztrák udvari festő 1692-ben megalapította a bécsi Szépművészeti Akadémiát / 1684. október 1-jén meghalt Pierre Corneille, a francia klasszicizmus első jelentős tragédiaírója / 1683. szeptember 12-én a Sobieski János lengyel király vezette lengyel–osztrák–német hadsereg a kahlenbergi csatában vereséget mért a törökökre / Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző 1773-ban megkomponálta ún. Bécsi kvartettjeit (K. 168–173) / Jan Vermeer van Delft holland festő 1667-ben elkészítette Hölgy és komornája című festményét / Johann Sebastian Bach német zeneszerző 1706-ban megírta egyik legkorábbi, Nach dir, Herr, verlanget mich kezdetű templomi kantátáját