Jean-Baptiste Lully

XIV. Lajos francia király támogatását maga mögött tudva Jean-Baptiste Lully korának legbefolyásosabb zeneszerzője volt. Firenzében született 1632-ben, de tizennégy évesen Franciaországba került, ahol Mademoiselle de Montpensier szolgálatába állt. Itt tanult meg hegedülni, gitározni és táncolni. Tehetségére XIV. Lajos is felfigyelt, így Lully nem sokkal később már a király zeneszerzője, táncosa, vonósegyüttesének vezetője, majd a királyi család zenei felügyelője és zenemestere lett. 1661-ben francia állampolgárságot kapott, fél évvel rá feleségül vette a királyi főzeneigazgató lányát. Az esküvőn is jelen lévő király lett első gyermekük keresztapja. 1681-ben Lully lett a többnyire csak arisztokratákból álló Secretaires du Roi egyik titkára. Operáinak köszönhetően a műfaj Itália után végre Franciaországban is meghonosodott. A kezdeti olasz hatás helyett kidolgozta az új, francia operastílust. Nem egy darabját Molière-rel közösen készítette. Idővel csak az ő engedélyével mutathattak be operákat Párizsban. 1672-ben a francia zene uraként megalapította a Királyi Akadémiát. 1687-es halálát egy szerencsétlen baleset okozta: elfertőződött egy sebe, miután lábába szúrta a vezénylésre szolgáló botot.