1993-ban rendeztük az első szabadtéri ingyenes koncertet a Hősök terén, Budapest egyik legjobb „koncerttermében”. A Budapesti Búcsúnak volt része ünnepi hangversenyünk is, amelyen a Fesztiválzenekar Beethoven kilencedik szimfóniáját adta elő. A koncerttel a szabadságérzés kifejezése is egyértelművé vált a közönség és a zenekar számára. Ennek a nagy sikerű eseménynek akartunk hagyományt teremteni, és egy híján harminc éve szinte minden évben meg tudtuk rendezni a szabadtéri koncertet. Persze voltak olyan évek, amikor valamilyen oknál fogva nem sikerült létrehoznunk az eseményt, de csak ritkán. A koncerteknek mindig volt valamilyen aktuális témája, például 1995-ben a zeneművek mindegyike állatokra utaló témára épült, így az Állatkertben állt színpadra a zenekar, Fischer Iván egy teve hátán érkezett és egy kakadu várta. Egy következő koncertünkön a Jászságból fölhozattuk Lehel kürtjét, melyet trombita szólamvezetőn szólaltatott meg. De nem csak tréfás ötleteket valósított meg a BFZ ezeken a koncerteken, mert például a délszláv háború idején megrendezett megrázó koncerten szerb, horvát és bosnyák kórusok énekeltek együtt ugyancsak Beethoven 9. szimfóniájában.

Nagyon emlékezetes volt az a koncert is, amelyen a Fesztiválzenekar mellett cigány muzsikusok is felléptek, és a téma a cigány zene hatása volt a magyar zenére.

Igen, a koncert címe akkor úgy hangzott, hogy „Cigányokkal együtt”. Óriási érdeklődés és nagy siker övezte az estet. Egyébként a Hősök terei koncertek története során alakult ki az a nagy visszhangot kiváltó ötlet, hogy ne csak zene hangozzon el a téren, hanem táncot is lásson a közönség, sőt, a közönség tagjai is táncra perdültek. Aztán jött egy újabb ötlet, TérTáncKoncert: az ország számos vidéki iskolájából rengeteg gyereket érkezett a térre, hogy az év során nagy munkával elsajátított tánckoreográfiát a Fesztiválzenekar kíséretével adják elő. A gyerekek közül sokan akkor jártak először Budapesten és még táncolhattak is a Hősök terén.

Gondolom, és persze tudom is, hogy egy-egy ilyen szabadtéri koncert megszervezése, létrehozása és lebonyolítása óriási munkát igényel. Mikor kell elkezdeni a készülést ahhoz, hogy június közepére minden a helyén legyen?

Ideális esetben egy évvel korábban kezdünk hozzá. Mindenekelőtt meg kell találni a megfelelő dátumot, amely mindenki számára elfogadható, nem ütközik egyéb rendezvényekkel. Fontos, hogy az iskolai tanítás már nagyjából befejeződjön, de a családok még ne induljanak el nyaralni. A területfoglalási engedély megszerzése az egyik legnehezebb feladat, mikor is a közlekedésrendészettel, különböző városi hivatalokkal, rendőrséggel a tér használatáról, a forgalom irányításáról, sőt még a várható zajszintről is egyeztetni kell. Szóval ez egy nagyon összetett munkafolyamat.

Feltételezem, hogy létezik egy mindenkorra kialakított forgatókönyv, hogy milyen lépéseket kell megtenni a végső engedélyeztetések megszerzéséhez. Vagy ez mindig változik?

Sosem lehet hátra dőlni, mert minden évben vannak kisebb-nagyobb változások. Tavaly például nagyon nehéz volt a helyzet, amikor a Tabánban adtuk az évadzáró szabadtéri koncertünket, és a Covid miatt sokféle szigorító tényezőt kellett figyelembe vennünk. Az egész területet körbe kellett kerítenünk, mert csak ellenőrző kapukon, védettségi igazolvánnyal lehetett bejutni a koncert helyszínére. Nem mondom, hogy könnyű volt mindennek megfelelni, de végül nem vallottunk kudarcot.

Hány munkatársnak kell egy-egy ilyen hatalmas rendezvény előkészítésében és kivitelezésében részt vennie?

Sokan dolgozunk együtt ilyenkor. Egy mátrix segítségével egészen pontosan meghatározzuk, hogy kinek mi a feladata, de fontos, hogy minden egyes résztvevő tudjon arról is, amit a másik kolléga végez. És persze össze kell hangolnunk mindezt a külső szereplőkkel is, akiket minden esetben bevonunk a munkába, hiszen a színvonalas hangosítás, a nagy kivetítők, a tv-felvétel, a megfelelő fények beállítása, a színpadépítés, mind-mind pontos tervezést és odafigyelést igényel.

Mi van, ha rossz idő van, ha esik az eső, vagy szélvihar kerekedik?

Ez az egyetlen dolog, amit sajnos nem tudunk befolyásolni, legfeljebb bízunk az előrejelzésben, amelyek mindig pontosak, sőt külön értesítést kapunk a meteorológia szolgálattól. De – lekopogom – eddig hihetetlen szerencsénk volt, mert a koncertek ideje alatt soha nem volt nagy baj az időjárással. Volt, hogy közvetlenül a koncert előtte esett az eső, vagy viharos szél fújt, de amint a zene felhangzott, gyönyörűen kisütött a Nap. A másik véglet gyakrabban előfordult, mivel a Hősök terén nem sok az árnyék, a munkatársak, rendezők, kollégák gyorsan leégnek az egész napos jelenlét miatt. Persze próbáljuk ezt is megelőzni.

A szabadtéri koncertek egyik különlegessége a papírszék. Ha ezek nem állnának rendelkezésre, bizonyára nem lenne ilyen sikeres és látogatott a Hősök terei esemény. Ezt ki és mikor találta ki?

A legelső koncerten még nem dolgoztam itt, de már akkor is adtunk papírszékeket. Ez a termék már korábban is létezett, de ilyen mennyiségben és ezzel a céllal addig senki sem használta. Fel kellett venni a kapcsolatot egy papírgyártó céggel, szponzorokat is kellett szerezni és így sikerült igazán nagy mennyiségben megrendelni a székeket, amelyek azóta is nagyon népszerűek. A stábnak is van egy emlékezetes élménye a székekkel: 1996 körül lehetett, amikor egy fontos információ önhibánkon kívül tévesen került a székre: mindössze négy óránk volt rá, hogy a tízezer széken leragasszuk a hibás részt, és mivel két oldalon is szerepelt, húszezer címkét kellett több helyről szerezni és az összes kolléga segítségével ragasztgatni… De a közönség számára a szék csak pozitív élményt tartogat, ráadásul a koncert végén a tér oldalán felállított BFZ sátornál Fischer Iván dedikálja a papírszékeket, így a koncertet követően még órákig állnak sorban a téren a Fesztiválzenekar rajongói, hogy egy újabb BFZ-ereklyével térjenek haza.