Program
Közreműködők
További információ
Bérletek
- SOLTI BÉRLET
- SZÉLL BÉRLET
Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.
Az eseményről
Német, orosz és francia zenével tér vissza a BFZ élére Michel Tabachnik. Elmúlt két budapesti fellépéséhez hasonlóan az egykor Herbert von Karajannal is együtt alkotó svájci karmester műsorán ismét megtaláljuk Debussyt – ezúttal a barokk szvit műfaja előtt tisztelgő, egyúttal a szerző spanyol zenei élményeiből táplálkozó Zenekari képek kerül a programba. A hangverseny első részében Brahms párdarabként komponált két koncertnyitányából a súlyosabb hangvételű „tragikus” csendül fel, majd Csajkovszkij mozarti eleganciához visszanyúló, csellóversenynek is nevezhető műve szólal meg. Az est főszereplője egy 1727-es gordonka és az a német Daniel Müller-Schott, akit a New York Times kritikusa így jellemzett: „rettenthetetlen zenész perzselő technikával”.
„Az egyik sír, a másik nevet” – foglalta össze tömören Brahms 1880-ban komponált két nyitányának lényegét. Úgy érezte, hogy a vidám diáknótákat feldolgozó Akadémiai ünnepi nyitány mellé feltétlenül írnia kell egy komorabbat is. Semmilyen személyes tragédia nem érte akkoriban, így programot, konkrét történést nem rendelt a műhöz (bár egyesek Faust-tematikára gyanakodnak), a kontrasztdarabból mégis igazi drámai hangvétel sugárzik. A Beethoven utolsó szimfóniájának, illetve Brahms saját zongoraversenyének karakterét idéző d-moll hangnem, a tömör hangszerelés, a mélyvonósok kiemelése, valamint a két súlyos nyitóakkord azonnal megteremti a melankolikus atmoszférát.
A 19. században zeneszerző és előadóművész szimbiózisban alkotott. A szólista értékelte a neki szánt művet, javítási javaslatokat tett, cserébe sikerre vitte a darabot. Kiváltképp igaz volt ez a Mozartért rajongó Csajkovszkij és barátja, Wilhelm Fitzenhagen esetében. A csellista annyira magáénak érezte a szerző Rokokó variációit, hogy a szokásosnál is jobban beleszólt az alkotói folyamatba: változtatott a variációk sorrendjén, húzott a műből. A darab Csajkovszkijtól származó témája, a variációk mozarti bája és a rendkívül finom hangszerelés ettől mit sem változott.
Két Images című zongoraciklusa után Debussy zenekarra is írt három tételt Images pour orchestre (Zenekari képek) címmel. A tételek többéves különbséggel születtek, és egymástól egészen eltérő hangulatokat tükröznek. Az 1909 és 1912 között keletkezett Gigues angolos hangvételű zene, amelyben egy The Keel Row című angol népdalt is idéz a szerző. A darab leghíresebb része, a gitárt és kasztanyettát is igénylő Ibéria önmagában is három tételből áll: a mozgalmas, páratlan lüktetésű Utcákon, utakon után az „andalúziai éjek részegítő bűvölete”, vagyis Az éjszaka illatai, majd az ébredő várost bemutató Ünnepnap reggele következik. A Zenekari képeket a nosztalgikus, hangszíntömbökből felépülő Tavaszi körtánc zárja.
Érdekességek Brahms Tragikus nyitányát 1880. december 26-án Bécsben (karmester: Richter János), Csajkovszkij Változatok egy rokokó témára című darabját 1877. november 30-án Moszkvában (szólista: Wilhelm Fitzenhagen, karmester: Nyikolaj Rubinstein), Debussy Zenekari képek című művét 1913. január 16-án Párizsban (a szerző vezényletével) mutatták be; a Fesztiválzenekar a nyitányt legutóbb 2012. március 7-én Antwerpenben (karmester: Fischer Iván), Csajkovszkij darabját 2006. október 29-én Budapesten (szólista: Raphael Wallfisch, karmester: Dmitrij Kitajenko), Debussy művét 2004. február 28-án Budapesten (karmester: Sylvain Cambreling) játszotta.
Mi történt a művek keletkezése idején? 1880-ban megjelent Émile Zola francia író Nana című regénye / Antonín Dvořák 1880-ban megkomponálta a rá következő évben bemutatott 6. (D-dúr) szimfóniáját / Pierre-Auguste Renoir francia festő 1880-ban megfestette Irène Cahen portréját / Arany János 1877-ben elkezdte írni az Őszikék-ciklus verseit a „kapcsos könyvbe”/ 1877. december 30-án Bécsben Richter János vezényletével bemutatták Johannes Brahms 2. (D-dúr) szimfóniáját / Thomas Alva Edison amerikai feltaláló 1877-ben bemutatta a fonográfot, az első, hangfelvételre és lejátszásra alkalmas készüléket / 1913. május 30-án aláírták az első Balkán-háborút lezáró Londoni egyezményt / Ernst Ludwig Kirchner német festő 1913-ban megfestette Berlini utcajelenet című képét / 1913-ban megjelent Edmund Husserl német filozófus Eszmék egy tiszta fenomenológiához és fenomenológiai filozófiához című műve