hun/ eng
keresés
kosaram
Nagyzenekari koncert: Enescu, Stravinsky, Prokofjev

Program

George Enescu:

1. (A-dúr) román rapszódia, Op. 11

Igor Stravinsky:

D-dúr hegedűverseny

SZÜNET

Szergej Prokofjev:

5. (B-dúr) szimfónia, Op. 100

Közreműködők

Vezényel

Szólista

További információ

Bérletek

  • SOLTI A BÉRLET
  • SOLTI B BÉRLET

Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.

Az eseményről

Vilde Frangot egyetlen zenerajongónak sem kell bemutatni. A virtuóz és érzékeny norvég hegedűművész szerencsére egyre gyakrabban fordul meg Budapesten, így a BFZ koncertjein is, minden alkalommal felejthetetlen élményt nyújtva a közönségnek. Ezúttal Stravinsky hegedűversenyét játssza, amely különleges helyet foglal el a hegedűirodalomban. A szerző nem ismerte jól a hangszert, el tudott vonatkoztatni a bevett szokásoktól, és valami egészen újat hozott létre. Akárcsak a hegedűverseny, Enescu két román rapszódiája szintén a művészet fellegvárában, Párizsban született – közülük az ismertebb, a „csűrszagú”, táncos első rapszódia nyitja a koncertet. Zárásként Prokofjev gyakran félreértelmezett 5. szimfóniája szólal meg, amely a szerző nyilatkozata ellenére sem a háborúról szól.

Liszt és Dvořák után a románok nemzeti szerzője, George Enescu is nekilátott feldolgozni hazájának népzenei kultúrkincsét. Hiába nevezte őket később „ifjúkori bűnöknek”, a tizenkilenc évesen komponált román rapszódiák máig a szerző legismertebb művei közé tartoznak. Improvizatív hangulat, egzotikus hangkészlet, élénk ritmusok és az ún. lautar tánczenében található elemek jellemzik őket. Az 1. rapszódia fafúvósokon megszólaló népdalidézettel indul, amihez fokozatosan csatlakozik a többi hangszer. A romániai cigány stílust Enescu főként első hegedűtanárától, Lae Chiorutól leste el.

„Az egyik legizgalmasabb befejezés, amit Stravinsky valaha írt” – vallotta a szerző életrajzírója, Robert Craft a Hegedűverseny fináléjáról. Pedig a darab sikerében Stravinsky korántsem volt biztos. Hangszerismereti hiányosságai miatt csak Hindemith unszolására fogadta el a felkérést, meg persze annak az ígéretnek a hatására, hogy a darab címzettje, a hegedűművész Samuel Dushkin a komponálás alatt mindvégig konzultál majd vele. Az összes tétel elején ugyanaz az akkord áll, amit Stravinsky először egy szalvétára jegyzett fel. Amikor Dushkin játszhatónak ítélte, hamar papírra vetette a teljes művet. Az ikonikus akkordot a Bachtrack kritikusa szerint Vilde Frang „lézerszerű pontossággal” szólaltatja meg. A tételek barokk műfajokra utaló címeivel (Toccata, Aria I, Aria II, Capriccio) Stravinsky Bach előtt tiszteleg: bár a más szerzőkhöz való hasonlítgatást határozottan ellenezte, a barokk mester számára is példaértékű volt.

A 2. világháború végéhez közeledve a Szovjetunió vezetése biztos volt saját diadalában, és a nemzet művészeitől is elvárta, hogy osztozzanak optimizmusában. Prokofjev egy hivatalos nyilatkozatban ki is jelentette, hogy 5. szimfóniája „az emberi szellem nagyságát” hirdeti, ám a darab tele van olyan zenei idézetekkel, amelyek másról árulkodnak. A mérsékelt tempójú nyitótételt követően a scherzóban a Hamupipőke mesebeli részletei szólalnak meg, a lassú tétel pedig a Rómeó és Júlia nosztalgikus hangulatát árasztja. A művet ironikus finálé zárja.

Érdekességek Enescu román rapszódiáját 1903. február 23-án Bukarestben (karmester: Eduard Wachmann), Stravinsky hegedűversenyét 1931. október 23-án Berlinben (szólista: Samuel Dushkin, a szerző vezényletével), Prokofjev szimfóniáját 1945. január 13-án Moszkvában (a szerző vezényletével) mutatták be; a Fesztiválzenekar Stravinsky darabját legutóbb 1994. október 15-én Budapesten (szólista: Elizabeth Balmas, karmester: Marek Janowski), Prokofjev művét 2016. február 18-án New Yorkban (karmester: Fischer Iván) adta elő, Enescu rapszódiáját most játssza először.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1903. október 10-én Budapesten átadták az első, 1945-ben felrobbantott Erzsébet hidat / Maurice Ravel francia zeneszerző 1903 áprilisában befejezte F-dúr vonósnégyesét / Vaszilij Kandinszkij orosz festő 1903-ban megfestette A kék lovas című képét / XI. Piusz pápa 1931-ben kiadta „Quadragesimo anno” kezdetű enciklikáját / René Magritte belga festő 1931-ben megfestette Az űr hangja című képét / Andrej Platonov orosz író 1931-ben befejezte Munkagödör című regényét (csak 1969-ben jelent meg az NSZK-ban) / Németország 1945. május 8-án feltétel nélkül kapitulált, majd a szeptember 2-i japán fegyverletétellel véget ér a második világháború / 1945. november 21-én Londonban bemutatták Benjamin Britten angol zeneszerző 2. vonósnégyesét / 1945-ben megjelent Karl Popper osztrák származású angol-zsidó filozófus A nyitott társadalom és ellenségei című könyve

Teljes leírás