Az Európai Hidak fesztivál ezúttal Nagy-Britanniára tekint, Haydn, Britten és MacMillan művein keresztül Anglia, Wales és Skócia hangjai szólalnak meg. A Londonban óriási tiszteletnek örvendő Haydn a walesi hercegnek, a brit trón várományosának tiszteletére komponálta indulóját. Britten Szerenádja neves angol költők – köztük Tennyson, Blake, Keats – verseire íródott. James MacMillan műve a skót népi táncok világát idézi, Haydn legutolsó szimfóniája pedig Londonban született, és onnan kapta nevét is. Mindez kiválóan érzékelteti a kulturális sokszínűséget és a befogadást, ami mindig is jellemezte az Egyesült Királyságot. A Szerenád dalai Dietrich Fischer-Dieskau növendéke, a brit Andrew Staples előadásában hangzanak fel.

A hangversenyt ünnepi fanfár nyitja. Haydn olykor egy-egy vadonatúj művel kápráztatta el az uralkodói családot. Indulóját eredetileg rezes együttesre írta 1792-ben, és még abban az évben vonóskarral és timpanival egészítette ki a máig működő Royal Society of Musicians éves jótékonysági koncertjére.

Lényegesen más hangulatot tükröz a két Britten-mű. A szerző 1933-ban, húszévesen úgy döntött, kidolgozza gyerekkorában komponált nyolc tánctémáját. Párba rendezte őket, és megszületett a négytételes, vonósokra írt, Britten brácsatanárának ajánlott Simple Symphony. A tételek alliteráló címeket kaptak, magyarul valahogy így: Bombasztikus bourrée, Pajkos pizzicato, Szenvedélyes sarabande és Furfangos finálé.

A Szerenádban Britten komolyabb arca mutatkozik meg: egy csodált, ugyanakkor félt toposzt, az éjszakát járja körül. A szólókürtön játszott Prológus a dalciklus végén a színfalak mögül szólal meg újra, közte pedig hat angol versfeldolgozást hallhatunk. A Pastoral, a Noktürn, az Elégia, a Gyászdal, a Himnusz és a Szonett az éjszaka különböző arcait mutatja be.

A koncert legfiatalabb darabja az 1999-ben bemutatott Cumnock Fair. A cím egy élénk skót páros táncra utal, a mű egy egészen nagy neveket is jegyző zenészegylet, a Cumnock Music Club aranyjubileumára készült. A zongorára és vonóskarra írt darab a Cumnock városából származó 18. századi zeneszerző, John French táncdallamain alapul, archaizáló, mégis félreérthetetlenül mai zene.

„Az új D-dúr szimfónia az utolsó, amit Anglia számára komponáltam” – írta Haydn 1795-ben, és talán már azt is sejtette, hogy ez lesz élete utolsó, összegző szimfóniája. Az első tétel lassú bevezetésének és gyors főrészének összekapcsolása, a letisztult középső tételek és a horvát népdalt dudakísérettel feldolgozó finálé méltó befejezése az életmű legfontosabb szeletének.

Érdekességek Haydn műve 1792-ben keletkezett, Britten Simple Symphony-ját 1934. március 6-án Norwichban, Szerenádját 1943. október 5-én Londonban mutatták be (az előbbit a szerző, az utóbbit Walter Goehr vezényletével), MacMillan darabját 1999. március 23-án játszották először Ayrshire-ben, a szerző vezényletével; a Fesztiválzenekar Britten Közjátékait legutóbb 2006. november 11-én Budapesten (karmester: Oliver Knussen), Szerenádját 1996. február 25-én Budapesten (Hans Peter Blochwitz és Nagy Miklós közreműködésével, Fischer Iván vezényletével) adta elő, a másik két darabot először játssza.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1792. augusztus 10-én a párizsi tömeg megostromolta a Tuileriák palotáját, véget vetve XVI. Lajos névleges hatalmának / 1792-ben Bécsben bemutatták Domenico Cimarosa olasz zeneszerző A titkos házasság című vígoperáját / 1934-ben megjelent Robert Graves Én, Claudius című regénye / Karl Popper osztrák-angol filozófus 1934-ben publikálta A tudományos kutatás logikája című művét / 1943. február 2-án Sztálingrádnál a szovjetek döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak csapataira / 1943-ban megjelent Jean-Paul Sartre francia filozófus A lét és a semmi című műve / 1943-ban megjelent Szerb Antal A királyné nyaklánca című regénye / Günter Grass német író kapta az 1999. évi irodalmi Nobel-díjat / 1999. március 12-én Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozott a NATO-hoz

Az Európai Hidak fesztivál a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénye.

Kedves Közönségünk! Fokozott biztonsági előírásaink miatt koncertünkön Benjamin Britten Négy tengeri közjáték című műve helyett a kisebb apparátusú Simple Symphony című darabot adjuk elő. Megértésüket köszönjük!