„Mindig öröm, amikor friss, modern zenét hallgathatok élő előadásban. Napjaink zeneművei a jelenünkre reflektálnak, kreatívan szórakoztatnak, vagy éppenséggel elgondolkodtatnak a minket körülvevő élet kérdéseiről, gyakran újraértelmezve a klasszikus korok muzsikáját” – mondja a BFZ támogatói nagykövete, Simon Anita, aki egy férfiak dominálta szektorban, az energetikában tartozik a legbefolyásosabb és legsikeresebb vezetők közé Magyarországon.

Váradi Júlia: Mi az ALTEO cég legfontosabb tevékenysége?

Simon Anita: Az ALTEO komplex energetikai szolgáltató, tőzsdén jegyzett vállalat, amely a megújuló erőforrásokon is alapuló energiatermelésre épül, de a fenntarthatóság iránti elköteleződését jelzi a körforgásos gazdaság elveit követő hulladékgazdálkodási, valamint e-mobilitási üzletága is.

A céget több mint 15 éve alapította meg befektetőtársaival ifjabb Chikán Attila, aki jelenleg is az ALTEO vezérigazgatója. Öt évvel ezelőtt a hulladékgazdálkodási terület vezetőjeként érkeztem a céghez. A legfőbb feladatom az volt, hogy a hulladékból energiát állítsunk elő, és ehhez megoldjam az alapanyagellátást is, így a vállalatcsoporthoz tartozó biogáz erőmű folyamatos működése és villamosenergia termelése biztosítottá vált. Időközben uniós szinten is felerősödtek a körforgásos gazdaság szempontjai, beleértve az újrahasznosítás előtérbe helyezését, hiszen az Európai Bizottság már 2014-ben megfogalmazta első tervezetét „Úton a körkörös gazdaság felé: »zéró hulladék« program Európa számára” címmel, amit 2015-ben átdolgozva új, átfogóbb javaslatot terjesztett elő, amely nemcsak a termékek életciklusának hulladék szakaszára, hanem már a teljes életciklusra koncentrált.

V. J.: Bármilyen hulladék alkalmazható alapanyag lehet a körforgásban?

S. A.: A körforgásos gazdasági modell valójában nem újdonság, hanem egyfajta visszatérés a természet rendjéhez, hiszen a természetben szinte minden anyag (kémiai elem) körfolyamatokban vesz részt, és nincs hulladék: minden folyamat végterméke egy másik folyamat kiindulási anyaga.

Az elhasználódott elektronikai termékektől a PET-palackokon és papírhulladékon át az alumínium italosdobozokig számos hulladéknak van komoly szerepe a körforgásban. Energia előállítására azonban leginkább a szerves hulladék alkalmas: amely a konyhában keletkezik, vagy az áruházláncokban a zöldség-, gyümölcs- és élelmiszerosztályokon, esetleg a takarmányüzemekben, vagy élelmiszerelőállító üzemek melléktermékeként. Az öt év alatt gyakorlatilag a semmiből felépített és általam irányított területen 150 fő dolgozik. Van egy biológiailag lebomló anyagokból villamosenergiát előállító biogáz erőművünk, a hulladék üzletágunkat pedig tavaly erősítettük meg az FE-Grouppal. Az egyebek mellett elektronikai hulladékot feldolgozó leányvállalatunk – a magyarországi hulladékkoncesszió alvállalkozójaként – szervetlen hulladékok gyűjtését, szállítását, tárolását és előkezelését végzi.

A fenntarthatóság az energetikai üzletágunkban is erőteljesen megjelenik, gyakorlatilag azt valljuk, hogy az alapértékeink egyike, a vállalatunk DNS-e: vannak víz-, szél- és naperőműveink, a Nógrád vármegyében jelenleg zajló új projektünk révén pedig megduplázzuk saját naperőművi portfóliónkat.

V. J.: Hol tart ma ez a “zöldítési folyamat” az ALTEO által kitűzött célokat összevetve a világ zöldítési igényeivel?

S. A.: Az energetika megújulókra alapozott, tehát zöld szegmensében az ALTEO úttörő szereplőnek számít a hazai piacon, 23 működési helyszínen összesen 22 erőművi egységgel termel villamos energiát és hőenergiát. A beépített villamos teljesítményünk több, mint 50%-át a megújuló erőművek adják.

A hulladékgazdálkodásban komoly terveink vannak: a körforgásos gazdaság elvei mentén feldolgozókapacitásunkat még inkább a XXI. századi elvárások, az ESG szempontok és a legmagasabb szintű hasznosítási elvek mentén szeretnénk a jövőben alakítani és építeni.

V. J.: A teljesítményük értékelésénél mi az elsődleges szempont: a feldolgozott hulladék mennyisége, vagy az abból létrehozott energia mértéke?

S. A.: Mindkettő kiemelt jelentőségű az úgynevezett ESG (Environmental, Social, Governance) alapon történő, a vállalatokat működésük környezeti, társadalmi és irányítási szempontok alapján értékelő minősítések során. Minél magasabb az a hulladékmennyiség, amely nem a lerakóban végzi, hanem alapanyagként vagy energiaként hasznosul újra, annál többet teszünk a környezetünk védelme érdekében.

V. J.: Mindehhez mit kellett megtanulnia? Minek készült?

S. A.: Gyerekkorom óta vonzott az utazás, általános iskolás korom óta külkereskedő szerettem volna lenni.

V. J.: Miért épp külkereskedő?

S. A.: Bábolnán nőttem fel, a városban működő Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát az első munkahelyemet is jelentette. A 90-es években a vállalatot a kiterjedt export-import kereskedelem jellemezte. Afrikától-Dél-Amerikáig mindenhova szállítottunk a rendszerben termelt termékekből. Az édesapám kamionsofőr volt, és talán ez még hatványozottabban hatott rám és felkeltette bennem az utazás vágyát, hogy minél többször és minél messzebbre jussak el. A bábolnai mezőgazdasági kombinát külkereskedelmi irodáján, ahol a középiskola elvégzése után helyezkedtem el, a nyelvtudást komoly előnyt jelentett. Így aztán a legtöbb külföldi tárgyalásra én mehettem el, számtalan országot bejárhattam.

Ezek a tapasztalatok meghatározóak voltak és később is nagyon hasznosnak bizonyultak, miután a Szent István Egyetem gyöngyösi főiskolai karán gazdasági mérnöki diplomát szereztem, majd pedig elvégeztem az angliai Ruskin University posztgraduális képzését.

V. J.: Végül is az eredeti elképzelése csak álom maradt, hisz amit most csinál, annak nincs sok köze a külkereskedelemhez!

S. A.: Valóban, a külkereskedelem helyett egyre inkább a környezethez kapcsolódó kérdésekkel kezdtem el foglalkozni, bár az utazások továbbra is fontos szerepet játszottak az életemben. 25 éve megszületett a lányom, a bázis Budapest lett, egyre inkább a környezetvédelem vette át a főszerepet a munkámban. 13 évig foglalkoztam használt sütőolaj begyűjtéssel, országos lefedettségű cégnek lettem az egyik vezetője. Ez az időszak rendkívül sok kihívást hozott, hiszen új technológiák indultak, átalakult az ipar, a használt sütőolaj a biodízel gyártás alapanyaga lett, gombamód nőttek a biodízel üzemek, fejlődött a szektor, izgalmas 10 évünk volt. Ráadásul a környezetvédelem, a környezettudatosság iránti elkötelezettségem is rengeteget erősödött ezalatt, bár már korábban is fontosnak tartottam ezeket. Így óriási lehetőség volt, amikor ifj. Chikán Attila megkeresett, hogy legyek az ALTEO hulladékgazdálkodásért felelős vezetője.

V. J.: De hogy jön a hulladékgazdálkodás a zenéhez, konkrétan a Fesztiválzenekarhoz?

S. A.: Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója, a BFZ lelkes támogatója és nagykövete hívott el egy Midnight Music koncertre. Ez teljesen lenyűgözött. Mindig is imádtam zenét hallgatni, most azonban ráéreztem az igazi hatására. A zene az egyik legjobb eszköz ahhoz, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket. Amikor először beszélgettem Fischer Ivánnal, akiben óriási akarat van és egy rendkívüli vízió mozgatja, ő arról is meggyőzött, hogy a zene képes jó értelemben átformálni az ember gondolkodását. Ez a találkozás volt az a pillanat, amely megpecsételte a sorsomat: azóta egészen szoros szálakkal kötődőm a zenekarhoz.

Meggyőződésem, hogy az elmúlt egy évben rengeteget fejlődött a kreativitásom és a zenéhez való hozzáállásom hídként segíti az emberekhez való könnyebb kapcsolódást is. Legutóbb én hívtam barátokat, üzleti partnereket a Midnight koncertre, több, mint negyvenen csatlakoztak… .

V. J.: Úgy tudom, hogy a női vezetők életének meghatározó szempontjai, jellemzői is nagyon foglalkoztatják. Sikeres női vezetőként mit gondol, mi a legfontosabb ebben a pozícióban?

S. A.: Azt érdemes pontosan látnunk, hogy mi vezetőként attól nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak, hogy nők vagyunk. Amennyiben képzettek vagyunk, oda tudunk figyelni a munkatársainkra, ha a megfelelő célhoz a megfelelő eszközöket rendeljük, ha jól végezzük a dolgunkat, akkor pontosan ugyanolyan sikeresek lehetünk, mint egy férfi. Erről beszélt a minap Erdődy Orsi, a BFZ ügyvezető igazgatója is, aki ALTEO-ban működő női vezetők klubjának volt a vendége.

Az a tapasztalat, hogy a női vezetők legalább annyira elkötelezettek az iránt, amit tesznek, mint a férfiak. Nem az a kérdés, milyen a biológiai nemünk, hanem az, milyen a munkánk minősége.