2016. október 26.

A dobolás és a papírtrombiták indították be a gyerekeket igazán a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjén Cserdiben. A zenekar tagjai közösségi programként vitték el a hátrányos helyzetű faluba a Zenevár előadást, amivel egyszerre akartak szórakoztatni és közösséget építeni. Ballai Vince írása az Abcúgon.

“Gyakorolni kint lehet az udvaron!” – küldik ki a színes lapokból frissen hajtogatott papírtrombitákat azonnal kipróbáló gyerekeket a cserdi rendelő-művelődési ház szűkös előteréből, megelőzendő a kialakuló hangorkánt. Mindig a trombita a legnépszerűbb – jegyzi meg a Budapesti Fesztiválzenekar egyik segítője, aki a gyerekekkel közösen készíti az alkalmi hangszereket – a trombitán kívül félliteres üdítőspalackból csörgőt, tojástartóból és befőttesgumiból pedig pengetős eszközt.

Illési Erika a hangszerosztásnál – Fotó Hajdú D. András

A gyerekek pedig fújják, rázzák és pengetik, próbaképp az előtérben, majd edzésként az udvaron. Ők is beszállhatnak majd a közös zenélésbe a Fesztiválzenekar tagjaival, de inkább csak élvezik, hogy fújhatják a műanyag sípos kis trombitákat, amíg elkezdődik a Zenevár előadás. A Zenevár lényege, hogy meseszerű keretben mutatják meg a gyerekeknek, hogy egy zenekar nem csak a zenéről szól, hanem közösségként is működnek a tagjai. Hogy amikor együtt muzsikálnak, az egy csapatmunka eredménye, ami örömet okoz, felszabadít, és rábír, hogy mindenki figyeljen a másikra is – mondta Illési Erika, a zenekar hegedűművésze, egyben a program kitalálója.

A buszon még átnézték a kottákat – Fotó Hajdú D. András

A zenekar rendszeresen tart közösségi heteket. Ezeken többfajta programot futtatnak: vannak a templomi vagy zsinagógai koncertek, játszanak idősotthonokban, van hangszerkóstoló gyerekeknek, illetve a Zenevár. A Baranya megyei Cserdibe hozott műsor a nyolcadik Zenevár, korábban jártak többek között Bódvaszilason, Toldon, Tégláson, Tiszaszalkán, vagy éppen a zuglói Mozgásjavító Iskolában.