A barokktól a kortárson át a népzenéig ível a Fesztiválzenekar brémai koncerthármasában a középső este programja. Ráadásul nemcsak korszakokban, de előadói apparátusban is szerteágazó a hangverseny, hiszen a legkülönbözőbb műfajok és hangszerek mellett az énekhang is főszerepet kap. A színes program elején a zene és szöveg viszonyát forradalmian újragondoló Monteverdi hangszeres együttessel kísért vokális művei közül szólal meg néhány. A barokk zenei tréfákat 20. század végi groteszk követi. A még csak húszas évei végén járó, versenygyőztes német szoprán, Anna-Lena Elbert Ligetit énekel: megszólal a szerző avantgárd „antioperájának” bravúros koloratúrária-füzére. A koncertet ugyancsak zenei válogatás zárja: zsidó klezmer és magyar népi dallamok szólalnak meg.

1607 jelentős fordulópont volt Monteverdi életében és ezáltal a zenetörténetben is. Elvesztette feleségét, bemutatták korszakalkotó operáját, az Orfeót, valamint megjelent a Scherzi musicali első kötete. A három énekszólamra és continuo hangszerekre írt tizennyolc rövid mű jellegzetes ritmusaival és hangulatával a két évvel korábban megjelent 5. madrigálkötet pásztorvilágát idézi. A gyűjtemény előszava folytatja a madrigálkötettel kirobbanó vitát, és védelmébe veszi Monteverdi új zeneszerzői stílusát, a seconda praticát, amelyet így foglalt össze: „A szöveg úrnője legyen a harmóniának, és ne szolgálója!” A szavak kifejezésére törekvő vokális művek második kötete 1632-ben jelent meg. A sorozatból kiválogatott műveket a Fesztiválzenekar zenészeiből alakuló kórus szólaltatja meg.

Gepopo, a brueghellandi titkosrendőrség főnöke figyelmezteti Go-go herceget: a hírszerzés tudomására jutott, hogy egy hatalmas üstökös tart feléjük, amely el fogja pusztítani a bolygót. A kódolt üzenet a hírnök félelme és paranoid hisztériája miatt szinte érthetetlenné válik. Ligeti egyetlen operája, a középkori misztériumjátékokat felidéző Le Grand Macabre abszurd karikatúra, szellemes irónia, virtuóz groteszk. Kiváltképp igaz ez az opera ősbemutatóját is vezénylő Elgar Howarth által 1991-ben önálló koncerttarabbá átdolgozott Gepopo-áriákra. A világvégét kétségbeesetten megéneklő rendőrfőnök szólama elképesztően nehéz technikai feladat elé állítja a szoprán szólistát, a néha kórusként is működő kamarazenekar hasonló virtuozitással és a legszokatlanabb effektekkel kíséri a segélykiáltást.

A Fesztiválzenekar programjain gyakran kapnak helyet különböző népzenékből ihletődött művek, de az együttes fontosnak tartja, hogy időről időre visszanyúljon magukhoz a zenei gyökerekhez. Ahogy az első brémai koncerten is szerephez jutott a népzene, erről a műsorról sem hiányozhat egy folklór-összeállítás. A BFZ hazai dallamai mellett a jellegzetes hangszerekkel és hangsorral rendelkező zsidó zene, a klezmer is megjelenik.