hun/ eng
keresés
kosaram
Nagyzenekari koncert: Kagel, Piazzolla, Ravel, Milhaud,Satie–Debussy
Naptáramhoz adom

Nagyzenekari koncert: Kagel, Piazzolla, Ravel, Milhaud,Satie–Debussy

Cho, Fischer

2021
Május1515:30
Naptáramhoz adom
Elmarad

Program

Mauricio Kagel:

10 Märsche, um den Sieg zu verfehlen

Astor Piazzolla:

Tangazo

Maurice Ravel:

G-dúr zongoraverseny

SZÜNET

Darius Milhaud:

Ökör a háztetőn, Op. 58

Erik Satie – Claude Debussy:

1. gimnopédia

Erik Satie – Francis Poulenc:

3. gnossienne

Maurice Ravel:

La valse

Közreműködők

Vezényel

Szólista

További információ

Bérletek

  • FRICSAY BÉRLET

Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.

Az eseményről

Kedves Közönségünk! 2021. május 14-ére és 15-ére tervezett nagyzenekari koncertünket élő közönség nélkül tartjuk meg 2021. május 15-én 19:45-kor, amelyet az eSzínházon közvetítünk. Az online koncert megtekintéséhez itt vásárolhatnak streamjegyet. Felhívjuk a figyelmüket, hogy jogi okok miatt a teljes koncert közvetítése az eSzínházon csak Magyarország területéről lesz elérhető. Megértésüket köszönjük!

A május 14-i, 15-i, és 17-i nagyzenekari koncertekre jeggyel vagy bérlettel rendelkezők számára az online koncerthez való hozzáférést a BFZ automatikusan biztosítja: a koncert előtt elektronikus levélben elküldjük a belépést biztosító linket, amelyen a közvetítéshez csatlakozhatnak.

Induló, tangó, dzsessz, szürrealizmus, spártaiak, keringő – aligha lehetne színesebb műsort összeállítani. A koncerten szereplő századfordulós és múlt századi argentin és francia szerzők mind különcök, tradíciókra fittyet hányó, furcsa egyéni stílusuk mégis jólesően változatos egységbe kovácsolja őket. Kagel szórakoztató zenéje, Piazzolla borúja, Ravel élénksége, Milhaud egzotikussága és Satie senkiével össze nem mérhető észjárása felejthetetlen élményt ígér. Akárcsak az est szólistája, a dél-koreai Seong-Jin Cho, aki még 2015-ben tűnt fel a varsói Nemzetközi Chopin Zongoraverseny győzteseként, 2019-ben pedig már együtt turnézott Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral.

Az Argentínában született, de élete nagy részét Németországban töltő Kagel elsősorban színházi zenéiről ismert. A 2008-ban elhunyt szerző Tíz indulója, amely a „győzelem elszalasztására” született, nem csak címében szokatlan. Az előadók döntik el a hangszerelést, az elhelyezkedést, hogy ki milyen szólamot játsszon, és milyen magasságban. A virtuóz, humoros, indulóklisékkel operáló mű a színpadon születik meg egyeztetés nélkül, egymáshoz alkalmazkodva.

„A klasszikus zenészek már csak ilyenek” – mondta Piazzolla a Tangazo premierje után arra utalva, hogy a tangó és a komolyzene világa soha nem ér teljesen össze. Mindenesetre a darab kanyargós, lamentáló dallamai és erotikus hangcsúszkálásai kibillentik a hallgatót a megszokott koncerttermi hangulatból.

Ravel leírása szerint az 1928-ban született G-dúr zongoraverseny nem más, mint néhány vidám, itt-ott dzsesszes dallam egymás után pakolása. Természetesen a darab jóval több, mint üres csillogás. A zene egyszerre virtuóz és titokzatos, játékos és gyönyörű; a dzsesszes szakaszok végtelenül raveliek.

Egy Chaplin-film kísérőzenéjének szánta, végül szürrealista balett lett belőle: Milhaud brazil emlékeket árasztó zenéjére Cocteau csapott le 1919-ben, hogy létrehozza lassított mozgással előadott, artistákat, bohócokat, törpéket felvonultató balettjét. Bár ebben a formában szinte soha nem kerül színpadra, a népszerű táncdallamokat feldolgozó zene máig kedvelt koncertdarab.

Keménykalapjával, esernyőjével, groteszk írásaival és félreismerhetetlen zenei stílusával Satie kilógott a 19. század Párizsából. Leghíresebb zongoraművének címe (gimnopédia) egy spártai ünnepségre utal, ahol meztelen fiatalok táncoltak, birkóztak egymással. És hogy mit jelent a hasonlóan szabad és melankolikus gnossienne? Azt csak a szó kitalálója, Satie tudja.

Amikor Gyagilev 1919-ben balettet rendelt Raveltől, a szerző a bécsi keringőnek és ifj. Johann Straussnak emléket állító La valse-t írta meg, régóta dédelgetett álmát váltva valóra. A balettigazgatót elrettentő, táncra alkalmatlan darab végül önálló zeneműként vált halhatatlanná.

Érdekességek Kagel 1979-ben, Piazzola 1969-ben komponálta a darabját, Ravel zongoraversenyét 1932. január 14-én Párizsban (szólista: Marguerite Long, a szerző vezényletével), Milhaud művét 1920. február 21-én Párizsban, a Debussy által hangszerelt két Satie-gimnopédiát 1897. február 20-án Párizsban (karmester: Gustave Doret), Ravel La Valse-át 1920. december 12-én Párizsban (karmester: Camille Chevillard) mutatták be; a Fesztiválzenekar Milhaud darabját legutóbb 2011. december 27-én Budapesten (karmester: Fischer Iván), a két gimnopédiát 2006. február 19-én Budapesten (karmester: Fischer Iván), Ravel művét 2008. december 26-án Budapesten (karmester: Fischer Iván) adta elő, a többi művet most játssza először.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1979-ben megjelent Richard Rorty amerikai filozófus A filozófia és a természet tükre című műve / 1979. június 21-én Frankfurtban bemutatták Steve Reich amerikai zeneszerző Oktett című művét / 1969. július 20-án az Apollo–11 űrhajósai leszálltak a Holdra / 1932-ben megjelent Aldous Huxley angol író Szép új világ című regénye / Pablo Picasso spanyol festő 1932-ben megfestette Lány a tükör előtt című képét / 1920. május 15-én Párizsban először állították színre Igor Stravinsky orosz zeneszerző Pulcinella című balettjét / Karel Čapek cseh író 1920-ban megírta R. U. R. Rossum Univerzális Robotjai című sci-fi drámáját / 1897. április 3-án Gustav Klimt és más osztrák képzőművészek megalakították a Bécsi Szecesszió társaságot / 1897. november 27-én a párizsi Opéra Comique bemutatta Jules Massenet francia zeneszerző Sapho című operáját

Teljes leírás