Az eseményről
Bár a BFZ nagy sikerű sorozata, a Mahler-ünnep 2013-ban átadta helyét az Európai Hidak fesztiválnak, Fischer Iván, a magyar Mahler Társaság alapítója azóta is nagy súlyt fektet a mester műveinek rendszeres bemutatására. Ezúttal a haláltól vezet minket a szerelemig és az élni akarásig.
Gustav Mahler 1901-ben súlyos betegség után meglepő gyorsasággal kezdett komponálni. Alkotói és életkedve ellenére az ekkoriban született darabok többsége – így a koncerten elhangzó két mű is – a halál témáját járja körül.
A hangversenyt nyitó dalok Friedrich Rückert szövegeire íródtak. A költő 428 verssel próbálta feldolgozni két gyermekének halálát, ebből Mahler ötöt zenésített meg szólóénekhangra és kamarazenekarra. A megbonthatatlan egységet alkotó ciklus elkészültekor még nem sejthette, hogy egy évvel később ő is elveszíti kislányát. A dalokban a boldogtalan napkeltének, a gyermekek halált tükröző szemének, a leghétköznapibb cselekvések ürességének és a meg nem történés fátyolos reményének felidézése vezet végül a fényes dúrban megjelenő elfogadásig. Szólistaként Gerhild Romberger mezzoszoprán lép a zenekar elé, aki nem először énekel Mahlert a Fesztiválzenekarral.
Alma Schindlerrel kötött házassága soha nem látott pozitív energiákat hozott Mahler zenéjébe. A mollban kezdődő 5. szimfónia félhangos emelkedéssel és dúrban zárul. Bár a szerző e műtől kezdve nem írt szöveges programot zenéihez, a partitúra sok képletes utasítást tartalmaz. A három részre osztott öttételes műben gyászindulót, vihart, táncot, feleségének tett szerelmi vallomást – az Adagietto Mahler legismertebb zenéinek egyike – és tréfás finálét hallunk. „Abszolút kötelezően meghallgatandó” – írta egy kritikus a BFZ 2013-as, e szimfóniából készült lemezéről, és ezt nyugodtan érthetjük a jelen előadásra is.