figaro.postr.hu, Kling József
Nehéz helyzetben voltam a Bach-maratonon, miután kiszédelegtem a Várjon, Baráti, Perényi koncertről. A zsigerekig ható előadás után egyetlen porcikám sem kívánt újabb zenét, szerettem volna elvonulni, és dédelgetni azt az élményt még sokáig. De rohanni kellett a d-moll kettősversenyre (BWV 1043) meg a Magnificatra (BWV 243). Azért azt se bántam meg.
Azt viszont igen, hogy a Pannon Filharmonikusokkal kihagytam a zongoraversenyeket (BWV 1056, 1060, 1064). Pontosabban csak félig, mert ott álltam a Müpában, a Bartók Rádió közvetítő standjánál, ahol hangszórókon egész jó minőségben lehetett hallgatni, mi történik a nagy teremben. A három zongorára írott C-dúr versenymű szólt akkor, Fejérvári Zoltán, Kemenes András, Palojtay János ültek a zongoránál, Vass András vezényletével. Csodás tempók, ragyogó hangzás, elmélyült játék, ujjongó befejezés.
A teljes kritikához kérjük kattintson a figaro.postr.hu oldalára
