KEDVES KÖZÖNSÉGÜNK! A ZENEAKADÉMIA JÚNIUS 30-IG MÉG ZÁRVA TARTJA KAPUIT, EZÉRT JÚNIUS 4-I ÉS 5-I KONCERTÜNKET MÁSIK HELYSZÍNEN, A BUDAPEST MUSIC CENTERBEN TARTJUK MEG. TEKINTETTEL AZ ÚJ HELYSZÍN KORLÁTOZOTT BEFOGADÓKÉPESSÉGÉRE, KÉRJÜK A PROGRAMRA BÉRLETTEL VAGY JEGGYEL RENDELKEZŐKET, HOGY AMENNYIBEN ÚGY DÖNTENEK, ELJÖNNEK A HANGVERSENYRE, RÉSZVÉTELI IGÉNYÜKET REGISZTRÁCIÓS ŰRLAPUNKON JELEZZÉK, AMELYHEZ A LINKET KÜLÖN E-MAILBEN KÜLDJÜK EL. EGYÜTTMŰKÖDÉSÜKET ELŐRE IS KÖSZÖNJÜK!

A PROGRAMOT JÚNIUS 5-ÉN 19:45-TŐL ONLINE IS KÖVETHETIK AZ ESZÍNHÁZON. A KONCERTRE STREAMJEGYEK ITT VÁLTHATÓAK. AZ ÉLŐ KÖZVETÍTÉSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉST A KONCERTEKRE BÉRLETTEL VAGY JEGGYEL RENDELKEZŐK SZÁMÁRA TERMÉSZETESEN EZ ALKALOMMAL IS INGYENESEN BIZTOSÍTJUK.

Ahogy a 19. században elvárták, Mendelssohn nemcsak zeneszerző, de előadóművész és karmester is volt egy személyben. Ma már kevés ilyen polihisztor akad a zenei életben, Jörg Widmann azonban közéjük tartozik. Ezúttal hármas szerepben lép színpadra, hiszen saját darabjait vezényli, a koncert elején pedig szólistaként is hallhatjuk. A mindössze tizenöt éves, de főbb stílusjegyeit már kidolgozó Mendelssohn két műve keretezi a műsort, köztük Widmann kisebb formákra összpontosító alkotásai szólalnak meg. A világklasszis klarinétművész gyakran a múlt zenéiből válogat alapanyagot, de ezt olyan természetességgel teszi, és olyan eredeti hangot varázsol belőlük, hogy az eredményt egyszerre érezzük ismerősnek és meglepően újnak.

Mendelssohn nemigen vonzódott a fafúvós hangszerekhez, keveset komponált rájuk. 1824-ben klarinétra és zongorára írt szonátája egészen 1987-ig kiadatlan maradt. A Dalok szöveg nélkül világát idéző lassú tétel gyönyörű dallammal kezdődik, amelyet Widmann klarinétra, vonóskarra, hárfára és cselesztára átírt változatában lágy pengetések kísérnek.

A Widmann-blokk első műveként a tíztételes Szabad darabok szólal meg. A tételek különböző akusztikai jelenségekre fókuszálnak, mint az alaphang bizonytalansága, a lebegés vagy a monofónia (egybehangzás). A záróhangok minden esetben a következő tétel nyitóhangjai is, így a tíz teljesen ellentétes miniatűr elválaszthatatlan egységet képez.

A 2008-ban íródott Con brio Beethoven-hommage. Bár a zenekari nyitányban nincsenek konkrét idézetek, hangszerelésével, a kísérőszólamok felépítésével, díszítéseivel és humorával egyértelmű kölcsönhatásba lép a bécsi mester 7. és 8. szimfóniájával. A beethoveni akkordok között a legextrémebb widmanni hangzások szólalnak meg, a timpani pedig mindvégig fontos szerepet kap.

„Nem akar több lenni, mint részei összessége: a ritmus puszta élvezete” – írta a szerző a maximális tempót rögtön ki is jelölő 180 beats per minute című darabjáról. A friss diplomás Widmannt a techno lüktetése ihlette meg 1993-ban. Leszámítva a hatszólamú kánont a darab végén, a mű harmóniailag és szerkezetileg egyszerű, a folyamatos zakatolás mégis változatos és izgalmas marad.

A hangversenyt záró szimfóniát Mendelssohn tizenkilenc éves nővére, Fanny születésnapjára komponálta. A mű hangvétele hangneme (c-moll) ellenére is derűs. Az egyértelmű Mozart-hatások mellett megjelenik a szerző anyanyelvi szinten beszélt, lenyűgöző harmóniai világa; a frappáns és összetett finálé ugyancsak érett komponistáról árulkodik.

Érdekességek Widmann Mendelssohn-átiratát 2016. március 15-én Limerickben (a szerző vezényletével), a Szabad darabokat 2002. március 8-án Kölnben (karmester: Dominique My), a Con briót 2008. szeptember 25-én Münchenben (karmester: Mariss Jansons), a 180 beats per minute-et 1993. január 1-jén Münchenben (a szerző vezényletével), Mendelssohn szimfóniáját 1827. február 1-jén Lipcsében (karmester: Johann Philipp Christian Schulz) mutatták be; a Fesztiválzenekar a Szabad darabokat legutóbb 2016. január 24-én Budapesten (a szerző vezényletével), Mendelssohn szimfóniáját 2012. február 19-én Budapesten (karmester: Fischer Iván) játszotta.

Mi történt a művek keletkezése idején? 2016-ban a a brit szavazók 51,9 százaléka igent mondott az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból / a New York-i Guggenheim Múzeumban 2016-ban kiállítás nyílt Moholy-Nagy László műveiből / 2002. május 12-én a Bécsi Fesztiválon bemutatták Steve Reich amerikai zeneszerző Three Tales című videóoperáját / 2008. szeptember 10-én a svájci Genf városában megkezdte működését az úgynevezett Nagy Hadronütköztető / 1993 szeptemberében a függetlenné vált balti köztársaságokba látogatott II. János Pál pápa / John Adams amerikai zeneszerző 1993-ban megírta Hegedűversenyét, amelyet a rá következő évben mutattak be Minnesotában / 1827-ben megjelent James Fenimore Cooper amerikai író A préri című regénye / 1827-ben megjelent Heinrich Heine német költő első kötete, a Dalok könyve