Richard Wagner

Rendszeres zeneoktatásban sohasem részesült, a mesterségbeli felkészültség legfontosabb elemeit -néhány hónap alatt- Theodor Weinlingtől, a Tamás-templom kitűnő karnagyától sajátította el. Az igazán elhatározó zenei élményt, amelynek hatása alatt véglegesen a muzsikusi pálya mellett döntött, Beethoven 9. szimfóniájának megismerése jelentette számára. 1833-ban mint korrepetítor a würzburgi színházhoz került, majd egy évvel később a magdeburgi városi színház karmestere lett. 1836-ban feleségül vette Minna Planer színésznőt, akivel 1837-ben Königsbergbe, majd Rigába költötött. 1839-től 1842-ig Párizsban él a legnagyobb nyomor közepette mindaddíg, amíg a Rienzi drezdai bemutatója, illetve ennek hatalmas sikere eredményeképpen elnyerte az ottani színház karmesteri állását. Weber egykori működése színhelyén, végre rendezett anyagi körülmények közé jutott, de részt vett az 1848-as forradalmi megmozdulásban, és emiatt menekülnie kellett német földről. Svájcba emigrált, ahol állandó kenyérgondok között is fáradhatatlanul dolgozott. Itt ismerkedett meg Mathilde Wesendonckkal, egy zürichi nagykereskedő nejével. Ez a kapcsolat mind művészi, mind emberi szempontból életének egyik legnagyobb jelentőségű élményévé vált. 1861-ben visszatérhetett hazájába, de Karlsruhe, Bécs, Biebrich és más városok között vándorolva már szinte elborították az adósságok fullasztó hullámai. Ekkor - mint mesében - egyik napról a másikra váratlan fordulat történt életében: II. Lajos bajor király Münchenbe hívta, s ettől kezdve rendezett, sőt fényűző körülmények között egyedül az alkotásnak szentelhette idejét. 1865-ben el kellett hagynia Münchent, de ismét Svájcban, Luzern közelében letelepedve, már mint független művész, anyagi gondoktól mentesen a termékeny alkotásnak élhetett. Itt, Triebschenben kapcsolta össze további sorsát Liszt leányával, Cosimával, akiben a legmegértőbb élettársra, eszméinek lelkes támogatójára talált. Végre elérkezett régi tervének megvalósítása is, 1872-ben elhelyezhették a bajorországi Bayreuthban a “Festispielhaus” alapkövét - Wagner ez alkalomból még egyszer eldirigálta a 9. szimfóniát, 1876-ban pedig az első ünnepi játékok keretében felcsendülhetett a teljes Ring. (Till Géza)