Nino Rota

Fellini, Zeffirelli és Coppola filmjeinek zeneszerzőjeként ismeri a világ, de klasszikuszenei koncerteken is felcsendülnek művei. Az olasz Nino Rota 1911-ben született Milánóban. Csodagyerekként már 15. születésnapja előtt írt egy operát és egy oratóriumot. Később Amerikába költözött, hogy a philadelphiai Curtis Zeneművészeti Intézetben tanuljon, majd visszatérve Bariban képezte magát tovább. 1950-től haláláig alma matere, a Liceo Musicale igazgatója volt. Rota 1933-ban próbálta ki magát először az olasz filmiparban, amely aztán világhírűvé tette őt. A következő másfél évtizedben mintegy harminc filmhez szerzett zenét. 1952-ben a Lo Sceicco Bianco című filmmel megkezdődött Rota és Fellini közös munkáinak sora. A legendás páros harmincéves együttműködése során olyan filmeket készített, mint az Országúton (La Strada, 1954), a 8½ (1963), az Amarcord (1974) és persze Az édes élet (La Dolce Vita, 1960). A Fellini alkotótársaként szerzett nemzetközi hírnévnek köszönhetően Rota számára megnyílt a filmes szakma: Luchino Visconti, King Vidor és Mario Monicelli moziihoz készített zenét, 1968-ban megszületett Zeffirelli híres Rómeó és Júliájának, 1972-ben pedig Coppola A keresztapa-trilógiájának partitúrája. (A második rész zenéjéért Oscar-díjat kapott.) Rota 1979-ben hunyt el Rómában.