Louis Spohr

Német zeneszerző, karmester és hegedűművész, Ludwig Spohr néven keresztelték meg, a köztudatba mégis mint Louis Spohr vonult be. Kétméteres magasságával tekintélyt parancsoló jelenség volt, nagylelkű, melegszívű, politika iránt érdeklődő, tehetséges festő és jó sakkozó. Ő találta fel az álltámaszt a hegedűhöz és a próbajeleket a kottákhoz, ő volt az első jelentős karmester, aki pálcával vezényelt. Rajongott Mozartért, a progresszív zenét támogató dirigensként olyan szerzők karrierjét segítette, mint Wagner és Berlioz, közben az akkori koncertéletben ritkaságnak számító szerzők – mint Bach vagy Händel – műveit is rendszeresen műsorra tűzte. 1784-ben született, tizenöt évesen már a braunschweigi herceg zenekarának hegedűse lett. Virtuózként 1805-re már az egész ország ismerte, és rajongott érte és műveiért. Számos udvari tisztséget töltött be Németországban és Ausztriában: volt a gothai zenekar és a bécsi Theater an der Wien zenekarának vezetője, a frankfurti opera igazgatója, 1822 és 1857-ben bekövetkezett halála között pedig Kassel városának Hofkapellmeistere. Műveit ritkán játsszák, operái szinte teljesen a feledés homályába merültek, de 8. hegedűversenye és négy klarinétversenye időről időre pódiumra kerül, ahogy kamara- és zenekari műveit is egyre nagyobb érdeklődés övezi.