Johann Friedrich Fasch

1688-ban, mindössze három évvel Johann Sebastian Bach után megszületett Johann Friedrich Fasch, aki a barokk korszak csúcsát jelentő pályatársával szemben inkább a korai klasszicizmusba történő átmeneti időszak képviselője lett. Fiúszopránként Suhlban és Weißenfelsben énekelt, majd Kuhnau hívására a lipcsei Tamás-iskolában tanult, ahol barátságot kötött Georg Philipp Telemann zeneszerzővel. Jogi tanulmányai mellett collegium musicumot alapított, amelyet később maga Bach is igazgatott. A collegium musicum vezetőjeként Fasch számos műfajban kipróbálta magát, miközben zeneszerzői tudását Christoph Graupnernél és Gottfried Grünewaldnál mélyítette tovább. Volt hegedűs a bayreuthi udvar zenekarában, városi titkár Gerában és Greizban, valamint udvari karnagy a csehországi Lukavecben. Ottani zenekarát még Vivaldi is nagyra értékelte. 1721-től 1758-as haláláig Zerbstben vállalt kapellmeisteri állást. Munkáiból következik, hogy életműve elsősorban templomi kantátákból és ünnepi zenékből áll. 12 teljes kantátaciklusa és legalább 16 miséje mellett komponált négy operát, több mint kilencven nyitányt, valamint számos szimfóniát, versenyművet és szonátát. Élete során egyetlen darabja sem jelent meg nyomtatásban, egyházi zenéinek nagy része elveszett, hangszeres műveinek többsége azonban fennmaradt.