Baldassare Galuppi

Baldassare Galuppi (1706-1784) velencei zeneszerző, mint ragadványneve, az „Il Buranello” is mutatja, Burano szigetén született. Foglalkozása borbély volt és hegedűs apja volt az első tanára. Később Velencében, a híres virtuóznál és zeneszerzőnél, Antonio Lottinál folytatta a tanulást. Első két operáját 1728-29-ben egy Pescetti nevű komponista társszerzőjeként alkotta, utána önállóan kezdett operát írni különböző velencei társulatoknak. 1741-ben Londonba látogatott, ahol Nagy Sándor Perzsiában címmel összeállított opera-pasticciójával nagy sikere volt. Angol színpadokon számos darabját játszották, zenéje hatással volt a kor angol komponistáira. 1748-ban a velencei Szent Márk székesegyház másod-, 1768-ban pedig első koncertmesterévé  nevezték ki. 1766 és 1768 között II. Katalin cárnő udvari karnagya volt, a cári udvarnál mutatták be egyebek mellett Ifigenia in Tauride című operáját. 1768-ban hazatért és folytatta munkáját a Szent Márk székesegyházban. Galuppi kora egyik legismertebb és legtöbbet játszott zeneszerzője volt. 1722 és 1773 között legalább száz operát írt, amelyek között opera buffák és opera seriák egyaránt vannak. Előbbiek közül nem egy az ugyancsak velencei Carlo Goldoni szövegére íródott, akivel 1749 után kezdtek el együtt dolgozni. Közös munkáik közül is kiemelkedően népszerű volt az 1754-ben keletkezett Il filosofo di campagna (A falusi filozófus) című. Operái mellett bőséggel hagyott ránk egyházzenei és hangszeres műveket is.