Egy zenei pastiche hivatott a 19. század végi vérvád valós történetének ábrázolására: az észak-magyarországi Tiszaeszlár faluban azzal vádoltak meg zsidókat, hogy azok megöltek egy fiatal lányt, vérét vették, és a zsinagógában rituális célra használták fel azt. Ahogy azt a június 29-i előadáson láthattuk, a narrátor, Gyabronka József szövege a János passió evangélistájának hangszerkíséretes recitálását idézi, A Vörös Tehén fogadó tűzrőlpattant kocsmárosnéjának (Sáfár Orsolya) szólama pedig belcanto stílusban szólal meg nagy létszámú férfi-csodálójának éneklése fölött. Kollázsszerű struktúrájával és didaktikus jellegével A Vörös Tehén az őt is inspiráló Weill és Brecht nevével fémjelzett színháznak a hagyományába illeszkedik, mesélte Fischer Iván az előadást megelőző beszélgetésen. Ami iskolai előadásokra is könnyen alkalmassá teszi darabját, Fischer az áldozat, Solymosi Eszter, és a zsidó közösséget hamis tanúvallomásával eláruló zsidó fiú, Scharf Móric szerepét gyermekszereplőknek, (Varga Kyra és Kovács Jonatán) írta. A darab főszereplője, Móric a vidáman harsogó zenekari kíséret és egy csapat, a futballszurkolók összes elképzelhető kellékével, például vuvuzelákkal felszerelkezett fiatal buzdítása mellett rappeli szavait. A bíró (Csapó József) – végül egyéb tanúvallomások híján felmenti a zsidókat, Móric pedig apjával vonaton utazik – alighanem menekül – és látomása van a vörös tehénről, amely megtisztította a bűnétől. A vonat hangját imitáló dobkíséret mellett visszatér az a vallásos dallam, amelyet a zsidó közösség az ítélet kihirdetése után a bíróságon énekelt, majd elkeseredett könyörgés következik, amely a Mozart-Requiemet idéző hegedűdallamban oldódik fel. A széles zenei paletta, amely nem áll ugyan össze tudatosan személyes stílussá, aláhúzza a sztori feszültségét. Megjelenik benne a népzenétől kezdve a vonóstrióig, a cimbalomig és Móric apjának (Altorjay Tamás) dzsesszes hangvételű számáig minden. Fischer termékenyen használja a magyar zenei örökség minden rétegének melodikus világát. A produkcióban keresetlen közvetlenség és profizmus keveredett, hála a gyermekszereplők és az operaénekesek erős szerepformálásának és zenei teljesítményének. Fischer irányításával a Budapesti Fesztiválzenekar és a berli ni Konzerthausorchester zenekarából összeállt együttes érzékeny és erőteljes játékot produkált.