Egy ember, akitől láthatóan távol áll minden hívság. A Beethoven-fesztivál harmadik estéjén a magyar zenész művészetének újabb oldalát ismerhettük meg. A Beethoven-terem stúdiójában a zenekar szólistáival közösen saját szerzeményeit adta elő, amelyeket szimpatikus módon és finom humorral mutatott be. Nem Ligeti György és Kurtág György, a magyar avantgárd képviselői voltak rá zeneszerzőként hatással. Sokkal inkább számos más stílus, a világ – és nem csupán Európa – zenetörténetének majd’ minden korszakából. Így született meg például az indai tablá dob és egy vonósötös merész összekapcsolásából a Shudh Sarang szextett („Elvágyódások” ). Fischer Iván zenéje egyszerre játékos és komoly. A Rachel Korn versére írt „A Nay Kleyd” című dal egyszerű dallamával is költői módon tárja elénk egy asszony lelkiállapotát, aki hét év után leteszi gyászruháját, és újat ölt. „Túl rövid a gyászomhoz és túl szűk a fájdalmamhoz” – hallhattuk Nora Fischer szopránénekesnő előadásában, akit édesapja, Fischer Iván kísért zongorán. A jiddis is erőteljes hatást gyakorol műveire. Német-jiddis kantátája megindító módon játszik a jiddis és a német nyelv keveredésével. Goethe Symbolum című versét állítja szembe Abraham Sutzkever költő soraival, amelyek azt mesélik el, hogyan húzza magára a gyermek lelőtt édesanyja ruháját, hogy még érezze egy rövid ideig a melegét. Miközben a szólótrombita és a hegedűk dallama visszarepíti a hallgatóságot a 20 századba, a Goethe-vers még régebbre katapultál. A trombita tompítója lágy oboahangzást kelt: akár csak Bach Máté passiója, és – Nora Fischer hangjának köszönhetően – ugyanolyan megindító is. Az est második felében Fischer Iván derűs oldalát ismerhettük meg rögtön a kellemesen ironikus, a La Malinconia címet viselő kórusdarabban, amelyben Fischer Iván egy hosszú, átdohányzott buli utáni helyzetképet adat elő az énekesnőkkel. Rendkívüli hangulatot keltett a záró darab, a 20 perces szatírikus opera, a Tsuchigumo is, amely egy hagyományos japán nó színdarabon alapul, hat nyelven szól, és legalább ugyanennyi zenei stílust ötvöz az olasz barokktól a hip-hopig. Fischer Iván ezt az operát családjának írta, amelyet lánya, Nora és felesége, a fuvolista Pivon Gabriella képviselt az estén. Az óriási pókkal küzdelmet vívó beteg katona története során az olasz barokk, a francia sanzonok és a művészi breaktánc (a kiváló Erik Bos előadásában) adták egymás kezébe a stafétabotot, hogy végül egy brechti tandráma stílusába illően a balladamesélő és egy kórus zárja le darabot, amelyet a közönség kitörő lelkesedéssel fogadott. A WDR felvételét, amelyet október 30-án, 20:05 órakor sugároz a rádió, semmi esetre sem érdemes kihagyni.