„Brahms I. szimfóniája után a közönség, mint egy rock koncerten, ujjongásban tört ki. Játszottam már lelkes hallgatók előtt, de ilyet még soha nem tapasztaltam. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy jó volt magyarnak lenni? Jó volt muzsikusnak lenni? Igen.” (Bujtor Balázs, a Budapesti Fesztiválzenekar hegedűművésze) New Yorkban, Washingtonban, West Palm Beachen és San Franciscóban is teltházas koncerttermeket és állva tomboló közönséget hagyott maga után a Budapesti Fesztiválzenekar amerikai turnéja során, ahol kevesebb mint két hét alatt összesen hét hangversenyt adott. A kritika teljes összhangban volt a közönséggel. New Yorkban már szinte hazavárják a zenekart, mint egy külföldön élő távoli rokont. Nem véletlen, hogy a The New York Times a BFZ második New York-i koncertjéről így írt: "Az előadás minden eleme egységesen, kiegyensúlyozottan hatott. Mindezt erőfeszítés nélkül oldotta meg egyetlen este alatt a világ talán legjobb zenekara."  A cikk szerint a „legfantasztikusabb Brahms I. szimfóniájának szenzációs, látnoki előadása volt”. A zenekar különösen tehetséges atmoszférateremtésben, s ugyanúgy képes a szenvedélyre, mint a finomságra és a gyengédségre - részletezik. Mindez annak is köszönhető, hogy – ahogy a kritika fogalmaz – „Fischer Iván nyughatatlan, újító elme, muzsikusai pedig mindenben benne vannak”. Így ha a repertoár szokványos is, az eredmény biztosan nem lesz hétköznapi – fejti ki a The New York Times, amely több cikket is szentelt a zenekar amerikai fellépéseinek. A The Washington Post ugyancsak „megnyerő és nagyon vidám” hangversenyként írja le a Fesztiválzenekarét, Fischer Ivánnal kapcsolatban pedig úgy fogalmaz: képes elérni, hogy a klasszikusok is újként hangozzanak. Vitalitás, erő, precizitás, végtelen színskála, finomság és kidolgozottság, melegség, humor, pompa, romantikus törékenység, zenei felfedezések és a kamarazenészi előadásmód iránti elkötelezettség – a cikk szerint mindez egyszerre van meg a zenekar játékában. A szuperlatívuszok azonban nem csak a vezető amerikai lapok oldalain jelentek meg, hanem a közönség visszajelzéseiben is. Egy San Franciscóból érkezett levél így foglalja össze az „időtlen” koncertélményt: „Az a megtiszteltetés ért minket, hogy szemtanúi lehettünk a zene varázslatos kristálytisztaságának, annak felülmúlhatatlan erejével, szépségével, gazdagságával és megalkuvásoktól mentes ízlésével. Szeretném, ha tudnák, hogy meghódították a szívünket halhatatlan előadásukkal és reméljük, újra hallhatjuk önöket élőben játszani a jövőben.” A Budapesti Fesztiválzenekar legközelebb márciusban indul turnéra az Egyesült Arab Emírségekbe, ahol korábban még sosem koncertezett. A március 7-i magyarországi bemutató után ott is elhangzik majd Fischer Iván legújabb operarendezése, Mozart A varázsfuvolája.