Jól tudom, hogy a legnagyobb vonzerőt az Ön számára az emberi hang, az éneklés jelenti? És ha így van, akkor ennek is köszönhető, hogy a budapesti koncertjének programján Händel egyik kantátája is szerepel? Valóban, ezek a barokk kantáták a barokk zene esztétikájának esszenciáját nyújtják számunkra. Sigrid T’Hoofttal együtt megpróbáljuk a barokk gesztusok és öltözékek segítségével a közönséget minél közelebb hozni ahhoz a gyönyörűséghez, amit a barokk jelent. Mi az, ami az Ön számára a legvonzóbb a barokk zenében? S vajon miért van az, hogy az utóbbi időben mintha reneszánszát élné a barokk muzsika? A barokk zene rendkívül kalandos és gyorsan változó időszakokat élt végig a zenetörténet során. Újabb és újabb megjelenési formák és felfedezések jellemezték és jellemzik ma is a hangszerek technológiai átalakulását, mint ahogy a komponáláshoz való viszony változása is rendkívül izgalmassá teszi a zenetörténet említett periódusának megítélését. Nagyon fontos eleme ennek a stílusnak a tánccal és más művészi kifejezésmódokkal, mint például a költészettel való szoros kapcsolata. Az a meggyőződésem, hogy a barokk kor zeneművészete ma óriási hatással képes megszólítani az elegáns harmóniák és a ritmikus minták iránt vágyakozó közönséget. A rendkívül kifejező művészeti forma nagyon egyszerűvé teszi a hallgatóság számára az értelmezést, így kényelmesen elengedve magát hátradőlhet az ember és átadhatja magát a zene élvezetének anélkül, hogy a megértésén dolgoznia kellene. Persze a beavatottak számára is óriási élményt jelent a barokk muzsikában való elmélyedés. Melyek a legfontosabb instrukciók, amelyeket a karmester egy-egy barokk mű előadása előtt elmond a muzsikusoknak? A karmester legfőbb dolga, hogy úgy alakítsa, és úgy formázza meg az adott zenemű előadását, hogy az tiszta és hatásos legyen, hogy eljussanak a benne foglalt üzenetek a hallgatósághoz, és hogy minden résztvevő átérezze, értse az adott interpretáció lényegét. Miket tart a legfontosabb üzeneteknek a Telemann és a Locatelli darabok interpretálásában? A concerto grosso rendkívül fontos forma és valójában a versenyművek történelmi alapjául is szolgál. Tulajdonképpen egy dialógus a szóló, vagyis a nagyobb hangszercsoport és a concertino, tehát a kisebb hangszercsoport között. Locatelli concerto grosso-jában, az Arianna panaszában kifejezetten arra használja ezt a személyes kifejezőeszközt, hogy a történetmesélést elkülönítse a tutti által megszólaltatott háttértől. Az is érdekes, hogy szokatlan módon e-mollban tartva hullámzik a dallam és a zenei ritmus. Telemann esetében pedig az excentrikus fogalmazás a vonzó számomra, ahogyan a megszokottól eltérő módon komponál. Ön csellista, csemballista és karmester egy személyben. Van-e prioritás e három tevékenységben? Van-e legfontosabb? Nem. Mindhárom egyformán fontos számomra, a karrierem sokféleségét nagyon is élvezem. De minden tevékenységem valamilyen módon összefügg a kamarazenélés iránti vonzalmammal. Azt hiszem, a barokk és a klasszikus zene igazán a kamaramuzsikálásban mutatja meg a gyönyörűségét. Ami azt is jelenti, hogy a dirigens szerepe az ilyen zeneművek esetén egy kicsit más, mint amilyen a XIX. század végének és az utána következő időszak zenéjének interpretálásakor fellépő karmesteré. Dolgozik-e, zenél-e ma is gyerekekkel? Nagyon nagy élvezet számomra gyerekekkel dolgozni. Az a meggyőződésem, hogy minden gyerekben ott bújkál egy eleve működő zenei érzék, csak segíteni kell előhozni. Sajnos nem túl gyakran kínálkozik alkalom a számomra, hogy gyerekekkel zenéljek, de az élvezet mégiscsak megadatik, mert a négy éves kisfiammal gyakran muzsikálunk együtt.