Tavaly a Baltikum és Lengyelország művészete köré épült az Európai Hidak programja, ezúttal pedig Olaszország kerül a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös fesztiváljának középpontjába. „Itália folyamatos csodálatunk tárgya, a kultúra bölcsője: imádjuk a dolce vita életérzést, rajongunk az olasz gasztronómiáért, filmművészetért, ráadásul Claudio Monteverdi első operájával nyílt meg a Müpa Fesztivál Színháza, így az Orfeo, idei fesztiválunk nyitóelőadása, különleges jelentőséggel bír az intézmény életében. Monteverdi Olaszországa, Fellini Olaszországa, Zeffirelli Olaszországa: ahány emblematikus alkotó, annyi különböző Itália-élmény a legkülönbözőbb műfajokban, mi pedig – ahogy az Európai Hidak fesztiválján minden évben – arra vagyunk igazán kíváncsiak, hogy mi minden vár minket a sztereotípiákon és az első asszociációkon túl” – emeli ki Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója. „Ha az újkor kultúráját elindító impulzust keressük, azt leginkább Giotto művészetében találjuk meg. Majdnem ezer év szünet után virágzásnak indult az olasz, majd az európai művészet. Mi valamennyien a quattrocento és a cinquecento próbálkozásait folytatjuk. Fra Angelico, Botticelli, Dante, Petrarca, Boccaccio és Monteverdi elindították a nyugati kultúra máig tartó csodálatos folyamatát. Látogassunk el az Európai Hidak fesztivál keretében Olaszországba, a kultúra eredeti otthonába!” – mondja Fischer Iván karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója.

A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) idén is a lehető legszínesebb válogatást nyújtja a kiválasztott nemzet muzsikájából. Ebben a tekintetben a barokk mestereiről és romantikus operaszerzőiről híres Olaszország valóságos kincsesbánya: a fesztiválon éppen ezért a 19-20. század legnagyobb olasz szimfonikus szerzőinek műveiből, az itáliai operából és a kortárs olasz zeneszerzők munkáiból is ízelítőt kapunk. A fesztivál nyitóestéjén Monteverdi remekműve, első operája, a La favola d’Orfeo (Orpheusz meséje) Fischer Iván újrakomponált befejezésével szólal meg, a főbb szerepekben a kiváló Baráth Emőkével és Valerio Contaldóval. Orfeusz alakja egyébként nemcsak az operaelőadásban jelenik meg, hanem a Müpa Zászlóterében is, hiszen a nemrég újranyílt Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének egyik darabján, egy 3. századi mozaikképen is látható lesz óriásmolinó formájában. Ottorino Respighi és Luciano Berio határokon átívelő muzsikáján keresztül megtapasztalhatjuk a 19-20. századi zene páratlan erejét – az estét a kiváló mezzoszoprán, a Fischer Ivánnal nem csupán névrokon Nora Fischer hangja és lénye teszi teljessé. A 20-21. századi olasz zenét Giacinto Scelsi és Niccolò Castiglioni mellett Giovanni Sollima képviseli, aki nem retten meg, ha a jazz vagy akár a rock elemeit kell vegyítenie a szimfonikus zenével, ráadásul nemcsak zeneszerzőként, hanem csellóművészként is megcsillogtatja tudását a színpadon. A Budapesti Fesztiválzenekart ezen az estén a modern zene nagyköveteként emlegetett izraeli karmester, Ilan Volkov vezényli.

Az eseménysorozat arra is lehetőséget teremt, hogy behatóbban megismerjük a Dél-Olaszországban honos pizzicát (a hozzá kapcsolódó hiedelem szerint a madárpók mérge ellen a féktelen tánc a leghatékonyabb szer), ugyanis a legjobb pizzica-zenekarok érkeznek a Müpába. Itt lesz például a tamburinos-énekes Rachele Andrioli és a harmonikaművész Rocco Nigro, akik a dél-olasz tánczenétől a portugál fadón át a mexikói rancheráig számos műfaj avatott szakértői. Sőt, a pizzica élő legendájaként emlegetett mandolinos-énekes Mimmo Epifanit és zenekarát is Budapesten üdvözölhetjük, akárcsak a pizzica revival legnagyobb hatású képviselőjeként számon tartott Canzoniere Grecanico Salentinót. Az „olasz Barry White”, azaz Mario Biondi koncertje is sokak érdeklődésére tarthat számot: érzéki és összetéveszthetetlen baritonját ezer közül is felismerni. A jazzben és soulban utazó énekest ritkán hallhatjuk olaszul énekelni, ezért is lesz egészen kivételes élmény, hogy ezúttal több dal is az anyanyelvén szólal majd meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Cinema Italia címmel az olasz filmzene két csillaga, Ennio Morricone és Nino Rota világhírű kompozícióiból hallhatunk rendhagyó válogatást egy, az olasz jazzélet kiválóságaiból alakult kvartettnek köszönhetően. A Müpa Átriuma ismét kiváló ingyenes koncertek helyszíne lesz: Szardínia szigetéről érkezik a Cuncordu e Tenore de Orosei énekegyüttes, a délolasz világzenéből ad kóstolót a nápolyi Ilaria Graziano és Francesco Forni duója, az Andrea Bocellit is elbűvölő vokálcsapat, a Cluster pedig jazzt és popzenét elegyítő dalokkal készül meghódítani a magyar közönséget.

A legendás olasz filmművészet remekei nem csak a színpadon, de a vásznon is magával ragadó pillanatokat ígérnek: az Előadóteremben olyan világsikert aratott művek követik egymást, mint Federico Fellini Édes élete (1960), illetve az erre évtizedekkel később reflektáló, Paolo Sorrentino-féle A nagy szépség (2013). Megnézhetjük az Oscar-díjas 8½ című Fellini-alkotást is, amely egészen újszerűen kezeli az emlékeket, és rácsodálkozhatunk, hogy Sorrentino filmje, az Ifjúság (2015) miként kapcsolódik hozzá.

A mozgóképek mellett a pillanatképek is kiemelt szerephez jutnak a fesztiválon: a legnagyobb magyar nyelvű online fotóarchívum, a Fortepan fotókiállítása az Előcsarnokban, illetve a Fesztiváltérben hívja lenyűgöző időutazásra a látogatókat. A különleges válogatás a régi-új Rómát és varázslatos itáliai tájakat idéz meg, emellett magyar vonatkozású felvételeket is felvonultat, köztük az idős Kossuthról Torinóban készült fotót. Az itáliai életérzés persze nem lenne teljes az irodalom nélkül: a Literárum Extra Olasz irodalmi estjén kiváló színészek tolmácsolásában kóstolhatunk bele jól ismert olasz alkotók, többek között Italo Calvino, Pier Paolo Pasolini, és Umberto Eco műveibe, sőt az est vendége lesz a népszerű író, Daniele Benati is.

A szeptember 18-án induló fesztivál részletes programja és további információ:
https://www.bfz.hu/hu/koncertek-es-jegyek/koncerttipusok-es-fesztivalok/europai-hidak-fesztival/