„Ki kell jelentenünk hangosan és habozás nélkül, hogy kedden és szerdán nem volt jobb zenekar a földkerekségen a Budapesti Fesztiválzenekarnál. Ezen a két estén az együttes {…}, Fischer Iván ihletett dirigálásával Haydnt és Stravinskyt játszott az Avery Fisher Hallban.” – The New York Times (Steve Smith) A világ három legjobb klasszikus zenekara között számon tartott Budapesti Fesztiválzenekar 30 éve sikeresen működik, mi több, szárnyal. Mi a titkuk? F. I.: Na, azért a három túlzás. Csak egy olyan felmérésről tudok, ami a Budapesti Fesztiválzenekart a világ legjobb tíz zenekara közé sorolta, az is rendkívül megtisztelő. A titkot már sokan kutatták, tanulmányok készültek a módszereinkről több országban. Sok pici dologból áll ez össze, de a lényeg talán az, hogy a világ legújítóbb zenekara vagyunk. Új koncertformákat találunk ki, új működési rendszert, új zenekari mentalitást. Utánoznak is, de ezt mi nem bánjuk. Karmesterként hogyan szokott kommunikálni a zenekarokkal, hogy adja át elképzeléseit egy adott zeneműről? F. I.: Következetesen, a mércét mindig magasabbra emelve, de barátságosan, humorral, a képzeletre hatva, sok hasonlattal, sohase szigorúan vagy személyeskedve. A muzsikusok gyakran mondják azt, hogy meg kell érni bizonyos zeneszerzőkhöz, darabokhoz. Ön is így gondolja? F. I.: Igen, mert fiatal korban az ember másra fogékony, például lel­ke­se­dés­re, drámai feszültségekre, lírára. Idősebb korban előjön a nosztalgia, a melankólia, a bölcsesség, a helyes arányok, a mér­ték­le­tes­ség. Sok szerzőhöz ezekre van nagyobb szükség. Nem állítom, hogy ezekhez öregnek kell lenni, mert van olyan fiatal muzsikus, aki­ben megvan a mér­ték­le­tes­ség vagy a helyes arányok képessége, de az igaz, hogy ezek a tulajdonságok a korral fejlődnek. A BFZ és a Művészetek Palotája az első Európai Hidak nevű fesztivál fókuszába a cseh kultúrát helyezte. A 2013 szeptemberében indult sorozat lezárása Antonin Dvorák Ruszalka című operája. Május 9-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Ruszalkát fogja vezényelni. A darab eredeti műfaji meghatározása „lírai mese”, olvasata többféle lehet. Például az, hogy egy fiatal, nem emberlány megpróbálja felrúgni a szabályokat. Vagy az, hogy döntéseink alapos megfontolást igényelnek, mert a következményeiket is vállalnunk kell. Önnek mit mond a vízitündér története? F. I.: Az álmodozás tragédiája ez a mese. A sellő beleszeret a hercegbe, és szeretne ember lenni. Ezért végül sehol nem találja a helyét, se az emberek, se a vízitündérek között. Sokan vagyunk így, arról álmodozunk, ami nem elérhető. Holott a boldogságot az elérhető világon belül kellene keresni. Tavaly bemutatott, elragadtatással fogadott kamaraoperája, A Vörös Tehén sokak örömére június 23–24-én ismét látható lesz a Vígszínházban. A tiszaeszlári vérvádper tragikus tényei közül melyik gondolat vonzotta legjobban, ösztönözte arra, hogy zenét írjon belőle? F. I.: A fiú, a 14 éves Scharf Móric személyes története vonzott, ez az opera igazi tartalma. Hogy hogyan válik valakiből ebben a befolyásolható korban először apját, társait hamisan vádoló, gondolkodás nélküli eszköz. Utána pedig milyen a felébredés, hogyan lehet az agymosás, elcsábulás emlékeit feldolgozni és eszközből újra emberré válni. A BFZ mások mellett arról is híres, hogy rendre kreatív ötletekkel, szellemes meglepetésekkel aján­dé­koz­za meg hűséges hallgatóit. Például szekérnyi kotta érkezik a színpadra, amiből a közönség választhat, vagy az immár tradícióvá vált éjféli koncertek, amelyekre a jegyek babzsákokra szólnak, ahová nem kell kiöltözni, ahol a hallgatók magas színvonalon hallgathatnak zenét, és még szórakoztató műismertetéseket is kapnak hozzá. A következő évadban számíthatunk ilyen kényeztetésre? F. I.: Biztos lesz valami újszerű, de sajnos még nem tudom, mi, mert az ötletek váratlanul, előre nem kiszámítható módon jönnek. Az biztos, hogy ez se lesz csak rutin-szezon. Sőt, az se lehetetlen, hogy a közönség soraiból javasol valaki egy szenzációs ötletet. Várjuk a javaslatokat. A Budapesti Fesztiválzenekar 2014/15-ös évadja a Művészetek Palotájával közösen rendezett Európai Hidak című fesztivállal nyit, aminek fókuszában Németország lesz. Télen a zenekar előadja Messiaen közel másfél órás, Turangalílá című szimfóniáját, karácsonykor pedig – közkívánatra – ismét lesz Titokkoncert. 2015 februárjában megint lesz zenei maraton, amelyen immár hagyományosan egy zeneszerző opusait tizenegy koncerten mutatják be, ezúttal Stravinsky műveiből válogatnak. Ekkor kerül sor az évad egyik kiemelkedő produkciójának ígérkező bemutatóra is, Fischer Iván rendezi és dirigálja Mozart A varázsfuvola című operáját. A BFZ a következő évadban több mint 70 koncertet fog adni a fővárosban, elsősorban a Művészetek Palotájában és a Liszt Ferenc Zeneakadémián.