Tájékoztató
Visszaélés-bejelentés megtételével és a belső bejelentési rendszer működtetésével kapcsolatban
- Mi az a belső visszaélés-bejelentési rendszer?
Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány (székhelye: 1034 Budapest, Selmeci u. 14-16.) („BFZ” vagy „Alapítvány”) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény („Panasztörvény”) alapján a visszaélések bejelentésére szolgáló belső visszaélés-bejelentő rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvédet bízott meg.
A visszaélések bejelentésére szolgáló belső visszaélés-bejelentő rendszer működtetésével megbízott bejelentővédelmi ügyvéd adatai és elérhetőségei a következők:
Név: Dr. Bozsonyik Hedvig ügyvéd
Iroda: Bozsonyik Ügyvédi Iroda
Székhelye: 1121 Budapest, Eötvös út 25.
Aliroda címe: 1062 Budapest, Andrássy út 113.
Telefonszám: +36 20 4393264
E-mail: info@bozsonyikpartners.com
2. Mit lehet bejelenteni?
Jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
3. Ki tehet bejelentést?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést tehet:
a) az Alapítvány által foglalkoztatott személy,
b) az a foglalkoztatott, akinek az Alapítvánnyal fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
c) az Alapítvánnyal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha az Alapítvánnyal szerződéses kapcsolatban áll,
e) az Alapítvány alapítója, a Kuratóriumának tagjai, a zenekar vezetése (menedzser igazgató és menedzser igazgató-helyettes, zeneigazgató), illetve felügyelő testületéhez tartozó személy,
f) az Alapítvánnyal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
g) az Alapítványnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
h) az Alapítvánnyal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata az Alapítvánnyal megszűnt.
A bejelentés tekintetében
- foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott az Alapítvány részére és irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi (ideértve nemcsak a munkaviszonyt, hanem pl. az egyszerűsített foglalkoztatást, a megbízási jogviszonyt is),
- foglalkoztatottnak minősül az a természetes személy, aki az Alapítvány számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
4. Hogyan lehet a bejelentés megtenni?
A bejelentést kizárólag az alább meghatározott módon és csatornákon lehet megtenni:
- elektronikus levélben az info@bozsonyikpartners.com e-mail címen;
- postai úton a bejelentővédelmi ügyvéd székhelyére címzett levélben (Bozsonyik Ügyvédi Iroda, 1121 Budapest, Eötvös út 25.);
- személyesen a bejelentővédelmi ügyvéd (Bozsonyik Ügyvédi Iroda) 1062 Budapest, Andrássy út 113. sz. alatti alirodájában előzetesen egyeztetett időpontban. Az előzetes időpont egyeztetés telefonon vagy email útján történik.
A bejelentés névtelenül is megtehető, azonban kapcsolattartási adat hiányában az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:
(i) amennyiben a bejelentésben megadott információ nem elegendő vagy megfelelő a bejelentés kivizsgálásához, illetve a vizsgálat megindításához vagy eredményes lefolytatásához és a szükséges információ máshonnan sem beszerezhető, úgy a vizsgálat eredmény nélkül kerülhet lezárásra,
(ii) az anonim bejelentő részére az eljárással kapcsolatban a bejelentővédelmi ügyvéd tájékoztatást nem küld, és
(iii) azonosíthatatlan bejelentő esetében a bejelentés kivizsgálása mellőzhető.
5. Milyen feltételei vannak a bejelentésnek?
A bejelentéseket mindig jóhiszeműen és a legjobb tudomásuk szerint kell a bejelentőknek megtenniük. A bejelentés jogszerű, amennyiben a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.
6. Lehetnek a bejelentésnek a bejelentőre nézve hátrányos következményei?
Jóhiszeműen és jogszerűen megtett bejelentésnek nem lehet a bejelentőre nézve hátrányos következménye, még akkor sem, ha utólag kiderül, hogy a bejelentése nem minősül megalapozottnak, de a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A bejelentő nem tehet azonban nyilvánvalóan valótlan vagy rosszhiszemű bejelentést.
A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő
információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében sem, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.
A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül az is, aki
a) a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
b) a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit a Panasztörvény 41. § (2) bekezdése szerinti hátrányos intézkedés érhet.
7. Hogyan történik a bejelentés kivizsgálása?
A bejelentéseket a kijelölt a bejelentővédelmi ügyvéd fogadja és vizsgálja ki.
A bejelentésről a bejelentő a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb hét napon belül visszaigazolást kap, illetőleg tájékoztatást kap a jogairól és kötelezettségeiről.
A bejelentővédelmi ügyvéd egy előzetes vizsgálat során mindenekelőtt megállapítja, hogy a Panasztörvény alapján van-e helye a vizsgálat mellőzésének.
A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentésben foglaltakat a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás határideje különösen indokolt esetben – a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – meghosszabbítható, azonban a bejelentés kivizsgálásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. Ez arra a személyre is alkalmazandó, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.
A bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvéd kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt. A bejelentések kivizsgálásába közreműködőként és szakértőként más külső személy vagy szervezet is bevonható. Az összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályok rájuk is vonatkoznak. A vizsgálat eredményeként a bejelentővédelmi ügyvéd megállapítja, hogy történt-e jogsértés vagy visszaélés.
Amennyiben igen, úgy intézkedési javaslatot készít az Alapítvány számára. A bejelentőt – amennyiben ennek lehetőségei a kapcsolattartás módjára tekintettel fennállnak – a bejelentővédelmi ügyvéd tájékoztatja a vizsgálat eredményeiről és az esetleges intézkedésekről.
8. Eljárás rosszhiszeműen valótlan adat bejelentése esetén
Ha az eljárás során nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
9. Hogyan történik a személyes adatok kezelése az eljárás során?
A belső visszaélés-bejelentő rendszer működésével kapcsolatos személyes adatkezelésekről a bejelentővédelmi ügyvéd vonatkozó adatkezelési tájékoztatója részletes leírást tartalmaz.
10. Egyebek
Az egyes állami szervek az általuk létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer útján biztosítják a Panasztörvényben meghatározott támogatásokat a bejelentők részére a Panasztörvényben meghatározott feltételek szerint. A közérdekű bejelentéseket az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni.
Budapest, 2025. június 1.
