Dénes Roland timpaniművész 1998-tól résztvevője a Budapesti Fesztiválzenekar produkcióinak. 2009-től tart mesterkurzusokat itthon és külföldön, rendszeresen hívják vendégjátékra külföldi zenekarok. 2014-ben tettük fel neki az öt kérdést.

A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett?

Nagyon sok zeneszerző lenne, akivel szívesen beszélgetnék. Mozart és Beethoven nagy kedvenceim, de velük nem lenne bátorságom leülni egy asztalhoz. Az a zeneszerző viszont, akivel biztos elborozgatnék hajnalig, Haydn lenne! Ő a mi zeneszerzőnk, a mindennapi emberé, a mi nyelvünkön beszél, a mi problémáinkról, a mi örömeinkről! Az ő zenéje mindig felvidít, és azt üzeni: Fel a fejjel, öreg harcos, minden jóra fordul!

A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen?

Sok hangszerrel volt már dolgom. Olyan magyar népi hangszereken is tanultam, mint a kecskeduda vagy a népi brácsa. Ettől függetlenül nagyon érdekelnek a rézfúvós hangszerek, az olyan egzotikus hangszerek, mint a tablá, vagy a szitár, de kipróbálnám a szlovák fujarát is!

Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért?

Ha zeneszerző lehetnék, Gustav Mahler lennék. Szeretném megkomponálni a világ legszebb dallamait és nézni a hallgatók arcán legördülő könnycseppeket. Szeretnék nagy szimfóniákat írni, és a saját darabjaimat vezényelni, forradalmian új színt vinni a szimfonikus zenébe. Ha Gustav Mahler bőrébe bújhatnék, talán megérthetném, hogyan gondolkodik egy géniusz.

Mi volt a legnagyobb csalódása?

Életem vélhetőleg legnagyobb csalódása az a pillanat volt, amikor rádöbbentem: nem leszek zeneszerző. Első szimfóniám (op.1) és misém (op.2) az ötödik oldalig tartó lendület után dőlt dugába. Bár sokat próbálkoztam, eljött a pillanat, amikor be kellett valljam: ez bizony nem megy. Alkotói válságom 15 éves koromra érte el csúcspontját, amikor végképp felhagytam a komponálással, a zenetörténészek legnagyobb örömére.

Folytassa! Életfilozófiája szerint...

előadóként a legfontosabbnak a darab és a szerző iránti alázatot tartom. Az az első, hogy minden idegszálammal arra figyeljek: a kompozíció a legmagasabb művészi fokon szólaljon meg. Ennek rendelek alá mindent az életemben. Csak így van értelme, és csak így lesznek olyan koncertek, ahonnan a közönség úgy megy haza: "Igen, ez az előadás adott valamit nekem, egy olyan pluszt, amire mindig emlékezni fogok!" És ha ehhez én, mint egy kis csavar egy nagy gépezetben hozzá tudtam járulni, akkor az a legnagyobb boldogság!

Dénes Roland szakmai pályáját itt ismerhetik meg.