Három mű, amelynek egykor megtagadták a bemutatását, ma mégis a világ leghíresebb darabjai között tartjuk őket számon. Két már fiatalon is a legnagyobbakkal zenélő vendégművész. Egy felejthetetlen orosz est.

Amit bő félszáz esztendeje még technikailag játszhatatlannak ítéltek, ma már az alaprepertoár részét képezi. Csajkovszkij hegedűversenyét a címzett szólista, Auer Lipót ítélte túl nehéznek, Prokofjev operájától és balettzenéjétől pedig a megrendelő színházak riadtak vissza. A csaknem négyórás Háború és béke című opera Tolsztoj világhírű regénye alapján készült 1941 és 1942 között. A kétrészes mű a béke és háború témái mentén osztja ketté a történetet. A gyönyörű, dallamokban gazdag nyitány a békét idézi meg: egyszerre hősies és lírai.

Az öngyilkossági kísérlete után, katasztrofális házassága elől vidékre menekülő Csajkovszkij alkotóereje a svájci Clarens­ban új lendületet kapott. 1878-ban tizenegy nap alatt felvázolta, majd két hét alatt kidolgozta hegedűversenyét. A bemutatón végül Adolf Brodszkij játszotta a szólót, de néhány évvel később az eredeti címzett Auer Lipót is műsorra tűzte a művet. Ezúttal Claudio Abbado egykori koncertmestere, Renaud Capuçon játssza a világ talán leghíresebb és legnehezebb hegedűszólóját a csupán harmincéves izraeli karmester, Lahav Shani vezényletével.

Prokofjev témákban leggazdagabb darabjai közé tartozik a Rómeó és Júlia balettzenéje. A premiertől megfosztott szerző, hogy dallamai mégis eljussanak a közönséghez, három szvitben dolgozta fel a balett különböző tételeit. A karakterekben eleve nagyon gazdag, hangszerelésükben is színes szvitekből izgalmas válogatás született, amelyben a híres szerelemmotívum mellett helyet kap a vidám tánc és a megrendítő sirató is.

A Lahav Shanival készült interjúnkat itt olvashatják el.