Az ember bizonytalan. Mit kell felvenni egy olyan koncertre, amely egy nemrég még bútorboltként használt, egykori zsinagógában lesz? Farmert? Vagy inkább estélyit? Furán fest, ha kicsinosítva foglalunk helyet a sebtében felállított székek és a tűzoltó készüléket jelző piros táblák között, vagy az egykori imahelyiségbe épített fém lépcső alatt, amelyen vásárlók és eladók jártak fel a raktárba. Most fotósok és későn érkező koncertlátogatók léptei hallatszanak rajta. A helyiség teljesen megtelt. Sokaknak állniuk kell: egy jeruzsálemi fotókiállítás paravánjai és kékre festett, málladozó falú oszlopok közé zsúfolódnak be. A koncert ingyenes, utána pedig süteményt kínálnak a vendégeknek. Általában nincs sok mozgás a fővárostól észak-keletre elhelyezkedő kisvárosban. Miközben Orbán Viktor miniszterelnök Németországban és Ausztriában élteti menekült- és kisebbségi politikáját, amelynek célja a nemzeti elszigetelődés, a muszlim fenyegetés elhárítása és a keresztény magyar nemzet megőrzése, Gyöngyösön demonstratív jelleggel kapuk nyílnak keresztények, zsidók és – ha jöttek volna ezen a meleg későnyári estén – akkor minden bizonnyal muszlimok előtt is. Ki vásárol egy olyan bútoráruházban, amely arra emlékeztet, hogy a holocaust előtt itt zsidók imádkoztak? A gyöngyösi zsinagóga a második legnagyobb vidéki zsinagóga, legalábbis ami a méretét illeti. A fénye kissé megkopott. A kapu előtt egy bezárt kioszk álldogál. A büszke bazilika belsejében, a kupola körül széles, piros és ezüstösen fénylő, a 80-as évek diszkóvilágát idéző fémszalag fut körbe. Nyilvánvaló, hogy a vállalkozó, aki a háború után nevetséges pénzért megkapta a várostól a pazar épületet, meg akarta fosztani attól a magasztos hangulattól, amelyet egykor sugárzott. Hiszen ki vásárol szívesen olyan üzletben ágyat vagy asztalt, amely arra emlékeztet, hogy a holokauszt előtt itt közel 2000 zsidó imádkozott, akiket 1944-ben gettóba, majd később Auschwitzba deportáltak? A terem tömve van. Először évtizedek óta. Történelmi nap a mai. Eljöttek a kis számú, mintegy 20 fős zsidó közösség tagjai, néhány rokon a 80 kilométerre lévő Budapestről, a katolikus plébános, a város köztiszteletnek örvendő személyei, a zene szerelmesei, idealisták. Ma este ugyanis Fischer Iván látogatott el városukba, a neves karmester, aki a világ minden nagyobb zenekarával zenélt már együtt. A nagyszülei nem élték túl a holokausztot. Nem akarja, hogy a zsidó kultúra, a zsidó hagyományok és a háború előtti Magyarország zsidóságának hétköznapjainak emlékezete csak a temetőkben legyen jelen. Ezért rendszeresen „zsinagógakoncerteket” ad a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeivel, akik máskülönben a Carnegie Hallban vagy a Royal Albert Hallban szoktak fellépni. De most Gyöngyösön játszanak, ahol a bútorüzlet időközben megszűnt, és a tervek szerint az Együttélés Háza jön majd létre. A következő napon Cegléden lépnek fel, ahol a zsinagógát sportcsarnokká alakította át a város. Azt követően pedig Dombóváron, ahol a zsidó imaházat a holokauszt és a háború után gabonasilónak használták. A zsidó közösségeknek mindez egy kis reményt ad. Eddig 12 koncertre került sor, és lesz folytatás. Fischer Iván és kollégái olyan átalakított, lepusztult, elfeledett zsinagógákat keresnek vidéken, ahol elpusztították az egykor nagy számú zsidó közösséget. A német megszállás alatt több mint 500 ezer magyar zsidót öltek meg a magyar végrehajtó hatalom aktív közreműködésével. Az azóta eltelt időben Magyarországon ismét több mint 100 ezer zsidó él, a budapesti hitközség az egyik legnagyobb Európában. A zsidók többsége Budapesten él, ahol az impozáns zsinagógák komoly felújításokon estek át, és már nemcsak turistalátványosságnak számítanak, hanem rendszeresen használt és sűrűn látogatott imaházakként működnek. Vidéken azonban, mondja Fischer Iván keserűen, „még mindig sok helység van, ahol nem élnek zsidók.” Erre akar rámutatni, és a „már nem létező zsidó hitközségeknek biztosítani azt a tiszteletet, amelyet megérdemelnek.” Fő célja a felvilágosítás, meséli másnap csodálatos, ódon budapesti villájában, miközben a rózsákat és az öreg fenyőket sűrűn verik az esőcseppek: „Meg akarom szüntetni az előítéleteket, és életre kívánom kelteni az emlékeket.” Ezért a zsinagógakoncerteken mindössze 30 perc zene hangzik el Puccini és Sosztakovics, illetve a Magyarország határain kívül kevésbé ismert Seiber Mátyás és Kovács Béla műveiből – klasszikus és klezmer is kell, mert ezek vonzzák az embereket. Emellett pedig előadást tartanak az adott zsinagóga történetéről, létrejöttéről és hanyatlásáról, valamint a magyarországi hitközségek nácizmus idején történt kiirtásáról. És arról, hogy ez nem feltétlenül jelenti a dolgok végét, hanem lehet valaminek a kezdete is. Akár 70 évvel később is. Gyöngyösön Köves Slomó, az ortodox irányultságú Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rabbija mesélte, hogy az első zsidó telepesek a 16. században érkeztek Gyöngyösre, majd hitközségük a 19. századra erősödött meg igazán, amikor a lakosságnak már egy ötöde zsidó volt. A régi zsinagóga az első világháború alatt leégett, és azt követően épült fel 1930-ra az új, nagy, görögkereszt alaprajzú bazilika. „Akkor még magabiztosak volt az itt élő zsidók” – mondta. „A mindenhol erősödő és fenyegető antiszemitizmus ellenére megépítették ezt az imaházat, amely úgy néz ki, mint egy dóm.” A Gyöngyösön élő zsidók ma száz méterrel arrébb, egy lakóházba járnak imádkozni. 1960-ban egy melléképületben alakítottak ki maguknak egy „pót” zsinagógát, amely nem nagyobb egy szobánál. A bimát, a pódiumot és a tóraszekrényt át tudták menekíteni a nagy zsinagógából. Néha tartanak itt ünnepséget vagy esküvőt, de rabbijuk már régóta nincs. A helyi kórházigazgató, Weisz Péter szerzett pénzt a nagy zsinagóga kulturális találkozóhelyként történő felújítására. A kezdeményezést jelenleg mindenki támogatja, nemcsak a szocialista polgármester, hanem a városvezetés négy, a szélsőjobboldali Jobbikhoz tartozó tagja is. Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar zenészei az előadást követően visszautaztak Budapestre, onnan indulnak másnap a következő zsinagógakoncert helyszínére.

A teljes eredeti cikket itt olvashatják el.