A barokktól a 20. század második feléig egyetlen este alatt? Korszakokon átívelő zenei utazásra hív a Fesztiválzenekar a Concertino keretében! Az együttes megkerülhetetlen alakja, a 2011-es Végh Sándor Verseny egyik díjazottja, Pilz János fogja össze a sorozatot, melynek célja, hogy a BFZ kisebb apparátusú, intimebb hangulatú műveket is színpadra állítson. Ezúttal Bach egy könnyedebb darabjával, az első zenekari szvittel indul a műsor, majd közel két és fél évszázados ugrással Sosztakovics komor hangvételű, lenyűgözően szép hegedű-zongora szonátája szólal meg vonószenekarra és ütősökre készített átiratban. A szólót a kamarazenekari játék szenvedélyes híve, a BFZ egyik koncertmestere, Daniel Bard játssza. A hangversenyt Schönberg máig legnépszerűbb műve, fordulatos szerelmi története zárja.

A 18. századi német udvarokban rajongtak a francia stílusú zenékért. A nemesek szórakoztatására megszületett a zenekari szvit (vagy franciásan ouverture) műfaja: könnyed hangvételű, tánctételeket felsorakoztató művek, amelyekből Bach is írt négyet. Persze szokásához híven csavart néhányat az igen egyszerű hagyományokon, a francia stílusjegyeket az olasz versenymű tulajdonságaival ötvözte. Az első szvit nyitánya ünnepélyes nyújtott ritmusaival jellegzetesen francia, a refrénszerű ritornelloforma viszont olasz sajátosság. A szerző hagyományos hangszerelést és harmóniákat használt, de szokatlanul kontrasztos tételpárokat írt egymás után. A mű színes, becsapós és szórakoztató, mint Bach maga.

A világhírű hegedűs, David Ojsztrah 1968-ban hegedű-zongora szonátát kapott hatvanadik születésnapjára Sosztakovicstól. Ez lett a szerző egyik legszebb kései műve. Az andante nyitótétel tizenkét fokú témával veszi kezdetét. A komor zene további témái vagy cinikusak, vagy dermesztőek. A heroikusan induló középső tétel hoz némi enyhülést, ám itt is hamar szorongásba csap át a zene, és a hangulatot a könnyed keringő sem töri meg. A hátborzongató lassú fináléban a hegedű mutatja be pengetve a témát, amelyet tizenhárom variációban bont ki azután. A darab előadásában zongoraszólam helyett ezúttal kamarazenekar támogatja a hegedűt.

„Szándékomban állt szövegem motívumait követni az ön kompozíciójában, de hamarosan elfelejtettem, annyira magával ragadott a zene” – írta 1912-ben Richard Dehmel. Schönberg Megdicsőült éj című vonósszextettje (amelyből vonószenekari változatot is készített) Dehmel versét vette alapul. A bő félórás tétel Schönberg szerint „a természet felvázolására és az emberi érzelmek kifejezésére szorítkozik”. A történet szerint egy holdfényes esti sétán a nő bevallja szerelmének, hogy egy olyan férfi gyermekét hordja a szíve alatt, akit még kedvese előtt ismert meg, és nem szeret. A férfi megígéri, hogy sajátjaként fogja szeretni a gyermeket. Mindez gyönyörű, érzékeny, szenvedélyes zenei köntösbe öltöztetve szólal meg.

Érdekességek: Bach zenekari szvitje 1724 és 1746 között keletkezett; Sosztakovics Hegedűszonátáját először David Ojsztrah játszotta 1969. május 3-án Moszkvában; Schönberg kompozícióját 1902. március 18-án Bécsben mutatták be; a Fesztiválzenekar a zenekari szvitet legutóbb 2006. február 5-én (koncertmester: Lesták Bedő Eszter), a Megdicsőült éjt 2008. október 2-án Brüsszelben (karmester: Fischer Iván) játszotta, Sosztakovics művét először adja elő.

Mi történt a művek keletkezése idején? Hágában 1739-ben megjelent II. Rákóczi Ferenc francia nyelvű emlékiratainak első kiadása / Giuseppe Tartini olasz zeneszerző 1740-ben megírta C-dúr hegedűversenyét / William Hogarth angol festő 1745-ben megfestette David Garrick mint III. Richárd című képét / 1969. január 16-án Prágában egy 20 éves egyetemista, Jan Palach benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát a kommunista rendszer elleni tiltakozásul / 1969. július 20-án az Apollo–11 űrhajósai leszálltak a Holdra / Gilles Deleuze francia filozófus, esztéta 1969-ben publikálta Az érzet logikája című művét / 1969-ben megjelent Philip Roth amerikai író A Portnoy-kór című regénye / 1902. december 20-án Budapesten bemutatták Huszka Jenő Bob herceg című operettjét / Stanisław Wyspiański lengyel festő, drámaíró 1902-ben elkészítette Önarcképét / 1902-ben megjelent Henry James amerikai író A galamb szárnyai című regénye