Lehetséges, hogy Peter Greenaway filmje előtt fel kellene tennünk a kérdést: kinek mi jut eszébe először Hollandiáról? Esélyes, hogy sokaknak beugrik Rembrandt, akár egyenesen az Éjjeli őrjárat címen ismert festménye, amely ennek a filmnek a középpontjában áll. Látszólag. Ugyanis az Éjjeli őrjárat a mű születésének ürügyén bűnügyi történetbe bonyolódik, s nem mellékesen feltár egy olyan világot, amelyben a művész sodródni kénytelen a hatalmi és üzleti érdekek árján.

Amikor Rembrandt megrendelést kap az amszterdami polgárőrök megörökítésére 1640 körül, Magyarországon még török hódoltság van. Hollandia a kor egyik leggazdagabb országa, háborúkat visel változó szövetségesekkel és ellenségekkel. Erős polgárvilág, amely vágyik arra, hogy a művész ecsetje által már életében halhatatlanságot nyerjen. A film Rembrandtja sikeres, jómódú művész, egyben pedig nyomozó és szatirikus. A művész és a mű történetén végigvonul a fény és a sötétség gondolata. A film holland operatőre, Reinier van Brummelen, aki már több filmben is dolgozott Peter Greenaway-jel, roppant egyedi fényviszonyokat teremt. A jelenetek többsége már-már színpadi térben zajlik, amelynek mélysége a sötétbe vész, s a fény emeli ki azokat a szereplőket és részleteket, amelyek a történetet hajtják. Gondolom, senki sem lepődik meg azon, hogy a szövevények mögött állandóan felsejlik a kérdés: kit, mit szolgál a művész? A 17. századi polgárvilág megrendelője már nem az uralkodó, a királyi udvar, hanem a polgár, aki fizet. De mi jár a megrendelőnek a pénzéért? Mit vesz meg? Az egyedülálló művet? Az eredeti művészt? Vagy pusztán saját - önmaga által idealizált - képmására vágyik? Egy olyan tükörre, amely mindig szebb/elvárt képet mutat? Érdemes beszélgetni erről is.

Angol nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
A film megtekintése 18 éven aluliak számára nem ajánlott.

Az Európai Hidak fesztivál támogatója a Holland Nagykövetség.