Kedves Közönségünk! 2021. január 30-ára, 31-ére, február 1-jére és 2-ára tervezett nagyzenekari koncertünket élő közönség nélkül tartjuk meg 2021. január 30-án 19:45-kor, melyet az ESzínház oldalán közvetítünk. Az online koncert megtekintéséhez itt vásárolhatnak streamjegyet.

Jegy- és bérlettulajdonosaink számára az online koncerthez való hozzáférést automatikusan biztosítjuk: a koncert előtt elektronikus levélben elküldjük a belépést biztosító linket, amelyen a közvetítéshez csatlakozhatnak.

Ismét vendégünk lesz a chilei svéd mezzoszoprán, Luciana Mancini, aki a tavalyi nagy sikerű Orfeo-produkcióban a Bachtrack szerint az opera egyik kulcsfigurájává varázsolta karakterét, a Herbert von Karajannal is együtt alkotó, több mint százharminc ősbemutatót jegyző svájci karmester, Michel Tabachnik pedig kerek két év után áll újra a Fesztiválzenekar elé. Megszólal a mélyen vallásos Messiaen krisztusi áldozatról szóló műve, Ravel keleti meséket idéző Seherezádéja, valamint Debussy világhírű Faunja és A tenger is, amivel a komponista új szintre emelte az impresszionista vízábrázolást. Egy közeg, sok kapcsolódás, megannyi szín: ez a francia zene!

A huszonkét éves Messiaen még jócskán honfitársai – Debussy, Ravel, Dukas – hatása alatt állt, de már kialakultak saját zenéjének legfőbb vonásai, köztük a katolikus hit igazságának hirdetése. A Les Offrandes oubliées (Az elfelejtett áldozatok) fő üzenete: „elfelejtettük, kedves Jézus, mennyire szeretsz minket”. Az első, lamentáló szakasz a kereszttörténetet meséli el, a dühös középső a bűnt, az áldozat elfelejtését jeleníti meg, míg a transzcendentális utolsó az eucharisztiát, vagyis az úrvacsorán keresztül történő emlékezést.

Egészen más hangulatot ígér a folytatás: az Ezeregyéjszaka meséihez gyerekkora óta vonzódó Ravel Tristan Klingsor három versét zenésítette meg Seherezádé című dalciklusában. A már-már beszédszerű énekszólam Debussy hatására utal. A sötét esz-mollban írt Ázsia mesélője egyre hevesebben vágyódik el messzi tájakra, A varázsfuvola a szerelme játékát távolról hallgató rabszolgalány keserédes meséje, míg A közönyös egy sikertelen hódítás története.

Fontos szerepet kap a fuvola Debussy „előjátékában” is, amely a szerző leírása szerint „Stéphane Mallarmé költeményének egészen szabad illusztrációja”. A magukat Apacsoknak nevező művészi társaság összejöveteleit (ahol Ravel is megismerte Klingsor verseit) Mallarmé lakásán tartották, így nem csoda, hogy Debussy közel került a költő munkásságához. A lustálkodó, nimfákról álmodozó faun történetében inkább érzések, improvizatív hangulatok jelennek meg, mintsem konkrét narratíva.

A hangverseny záródarabja hasonlóan absztrakt, A tenger három szimfonikus vázlaton keresztül jeleníti meg a szerző vízzel kapcsolatos személyes élményeit. A Hajnaltól délig a tengeren, a Hullámok játéka, valamint A szél és a tenger párbeszéde nemcsak lefesti a víz látványát, de asszociál, érzelmeket fejez ki. Debussyre jellemzően a műben a dallam nem mindig válik le tisztán a kíséretről, sokkal inkább egyetlen homogén textúrává alakul.

Érdekességek Mind a négy mű premierjének helyszíne Párizs volt; Messiaen darabját 1931. február 19-én (karmester: Walter Staram), Ravel dalciklusát 1904. május 14-én (szólista: Jeanne Hatto, karmester: Alfred Cortot), Debussy Egy faun délutánja és A tenger című műveit 1894. december 22-én (karmester: Gustave Doret), illetve 1905. október 15-én (karmester: Camille Chevillard) mutatták be; a Fesztiválzenekar a dalciklust legutóbb 2000. szeptember 27-én Pozsonyban (szólista: Wendy Nielsen, karmester: Fischer Iván), az Egy faun délutánját 2016. október 6-án Pekingben (karmester Fischer Iván), A tengert 2014. november 30-án Budapesten (karmester: Robin Ticciati) adta elő, Messiaen művét most játssza először.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1931-ben megjelent Virginia Woolf angol író Hullámok című regénye / 1931-ben először rendezték meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat / 1904-ben Londonban aláírták a francia–angol egyezményt, megalakult az antant / Henri Matisse francia festő 1904-ben megfestette Fény, nyugalom, gyönyör című képét / 1894-ben megjelent Anatole France francia író A vörös liliom című regénye a párizsi szalonok világáról / 1894. október 15-én Franciaországban hazaárulás vádjával letartóztatták Alfred Dreyfus katonatisztet, megkezdődött a Dreyfus-ügy / 1905-ben Drezdában német expresszionisták megalakították a Die Brücke művészcsoportot / Szentpéterváron 1905-ben forradalom tört ki, amelyet csak tömegmészárlás, majd politikai engedmények után sikerült lecsillapítani / Arnold Schönberg osztrák zeneszerző 1905-ben megírta 1. vonósnégyesét