Napjainkban a fiatal generáció, és itt nemcsak a gyermekekre, hanem akár a tinédzserekre, esetleg fiatal felnőttekre is gondolhatunk, egye inkább eltávolodik a komolyzenétől. Unalmasnak tartják, nem kellően szórakoztatónak, holott a hangjegyek egymásba fűzött láncolata nemcsak a bulis estékhez szolgáltathat háttérzajt. A megfelelő műfaj lelket simogathat, kikapcsolhat egy nehéz nap végén, és megfelelő közeget teremt akár az önmagunkba történő elmélyedéshez is. Éppen ezért fontos, hogy a gyermekek ne csak a rádióból szóló dallamokhoz kerüljenek közelebb, de a komolyabb műfajokat is megszeressék. Az efajta művelődéshez nyújt megfelelő segítséget a Fischer Iván nevével fémjelzett Budapesti Fesztiválzenekar, melynek zeneigazgatói posztját Fischer Iván 1983 óta tölti be. Fischer Iván és Kocsis Zoltán 1983-ban alapította a Budapesti Fesztiválzenekart, mely 1992 óta közhasznú alapítványként működik. Tevékenységüket az Emberi Erőforrás Minisztérium és a Budapesti Fővárosi Önkormányzat is támogatja. Ezt annak köszönhetik, hogy a zenei eladáson túl más szerepet is felvállaltak. A többféle, általuk kínált, felnőtteknek szóló bérlet mellett az egészen kicsik is a célközönségükhöz tartoznak. A Fesztiválzenekar nagy hangsúlyt fektet a zenei nevelésre: a kisgyermekek számára rendezik meg a Kakaókoncerteket, a Midnight Music sorozattal pedig a tizenéves és a fiatalabb, huszonéves korosztályt célozzák meg. A koncertek mellett azonban a Magyar Zeneiskolák Szövetségével karöltve tehetségkutatást tart, felkarolja és bemutatja a fiatal muzsikusokat. Nem csak zeneismeret A Fesztiválzenekar tagjai hisznek a zenélés erejében: úgy vélik, nincs jobb motiváció a gyermekek számára, mintha saját kortársaikat hallják zenélni. Ennek révén könnyebben kedvet kaphatnak saját maguk is a zenehallgatáshoz, a hangszeren történő játszáshoz, vagy bármi máshoz, ami a zenéhez köthető. A nevük már az évek során összeforrt a neveléssel és a gyermekek iránti különleges elkötelezettséggel. A koncertek koncepcióját Fischer Iván zeneigazgató fejlesztette ki az 1990-es évek elején: ez nagyon rövid zenedarabokat bemutató koncertet jelent, miközben a gyerekeknek mesél is az adott darabokról. A zeneigazgató munkássága nemcsak hazánkban vált elismertté, de külföldön is tanulmányozták már, és az elismerés jeleként több országban is alkalmazzák a módszert. A rendezvényeket mindig kisebb termekben rendezik, hiszen hitvallásuk egyik eleme, hogy intimebb, meghittebb környezetben lehet közel kerülni igazán a zenéhez. A rendezvény során azonban nemcsak a muzsikusoké és Fischer Iváné a főszerep, hanem az interaktív rendezési módnak köszönhetően a kicsik is feltehetik a kérdéseiket, elmondhatják a véleményüket, így sokkal intenzívebben, szórakoztató módon "találkozhatnak" a zene világával. Hans Krasa Brundibar című gyermekoperája is műsorra került már és több iskolában előadták, amit eredetileg a theresienstadti koncentrációs táborban fogvatartott gyermekek adtak elő. Talán elsőre ez túlságosan megrendítőnek tűnhet egy gyermekeknek szóló programnak, de a zenén keresztül annak inspiráló hatása révén könnyen tanulhatnak a történelem legmélyebb kérdéseiről is. Tehetségkutatás és Parafónia Zenekar A magyar zeneiskolai hálózattal közösen nemzeti tehetségkutató programokat is szerveznek. A zenekar tagjaiból álló zsűri több száz jelölt közül választja ki a legtehetségesebbeket, akik sorsát nyomon követi, és alkalmanként nyilvános koncerteken is lehetőséget ad számukra a bemutatkozásra. A tehetségkutatás keretén belül legutóbb például középiskolás tanulókat Richard Strauss Imigyen szól a Zarathustra című szimfonikus költeményének filmes feldolgozására kérték fel. A pályázat nyertese részt vehet 2012 augusztusában a zenekar edinburgh-i turnéján, ahol werkfilmet is forgathat. Emellett a sérült gyermekekre is különleges figyelmet fordítanak, hiszen együttműködnek a Parafónia Zenekarral, mely elsősorban autista és Down-szindrómás gyermekekből áll. És mindezek mellett még különleges kakaókoncerteket szerveznek az árváknak és a fejlődési rendellenességekkel élő gyermekeknek.