2022. január 26-án hunyt el Patkós Sándor, aki 30 éven át volt a BFZ második fagottosa. Évekkel korábban tettünk fel neki öt kötetlen kérdést, amelyekre izgalmas válaszokat adott, de az interjú végül nem jelent meg.

A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett?

Ha az idő kerekét visszafelé lehetne tekerni, akkor óriási megtiszteltetés lenne számomra, ha egy asztaltársaságban ülhetnék az "Ördög hegedűsével”, Paganinivel, és meghallgathatnék tőle egy Caprice-t a 24-ből! Láthatnám az ujjait, ahogy brillírozik kedvenc Guarnerije húrjain. Jobb lesz felébredni ebből az álomból.

A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen?

Mindig nagy rajongója voltam, s vagyok a népzenének. Anyai nagyapám (annak ellenére, hogy agrármérnök volt) járt lakodalmakba muzsikálni, hegedült, cimbalmozott. Sem a gyerekeinek, sem az unokáinak nem engedte, hogy a hangszereket megszólaltassák. A mai napig nem derült ki, hogy miért. Sokat hallgatok főleg balkáni népzenét, autentikus cigányzenét, ahol kiemelt szerepet kap a cimbalom. Különlegesen zengő hangjával több 20. századi zeneszerzőt megihletett, például Stravinskyt, Bartókot vagy Kodályt. Ma már a könnyűzenében is előszeretettel használják. Nagy tisztelője vagyok a cimbalmosoknak.

Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért?

Pályám kezdetén, 17 évesen első zenekari élményem (ahol már fagottoztam), Joseph Haydn 92. (G-dúr, "Oxford") szimfóniája volt, ami lenyűgözött. Azóta sem hagy nyugodni a tudat, hogy a "Mester" ezen kívül még 103 ilyen remekművet komponált. Elképesztő! Minden szimfóniatétel egy külön hangulatot tükröz. A lassútételek egyedi hangvétele, a menüettek lendületes táncvarázsa, a triók hangszerelése és a finálék telis-tele vannak humorfricskákkal. Bámulatos, utánozhatatlan! Irigylem, hogy találkozhatott Mozarttal, Beethovennel. Nagy kedvem lenne játszani a Búcsú szimfóniát az Ő irányításával Fertődön.

Mi volt a legnagyobb csalódása?

Egy versenyen olyan csalódás ért (bár a szakmai közönség szerint kiválóan teljesítettem), ami miatt a későbbiekben távol tartottam magam a zenei versenyeken való részvételtől. Ennek ellenére a kamarazenélésben és a zenekari játékban örömömet lelem a mai napig.

Életfilozófiám szerint…

Rendkívül fontosnak tartom, hogy a hangszereken keresztül a zenét minél kisebb korban megkedveltessük a gyerekekkel. Az én hangszerem kevesek által ismert, de nemrégiben találkoztam egy olyan gyerekzenekarral, ahol mindenki kisebb-nagyobb méretű fagotton játszik. Játékuk annyira magával ragadott, és olyan sokszínű volt, hogy az általuk elindított utat lehetőségeim szerint támogatom, az ő missziójukat karolom fel.

Sándor pályaképét itt ismerhetik meg, a halálhírét itt adtuk közre. Emléke velünk marad, ezen az oldalon is.