Melyek azok a célok, amelyeket a Budapesti Fesztiválzenekarnál töltött első hat hónapjában sikerült megvalósítania? Június közepén a zenekar a jegyértékesítés terén stratégiai váltást hajtott végre. Azelőtt mindig azt lehetett hallani, ami egyébként nagyrészt meg is felelt a valóságnak, hogy a Fesztiválzenekar hangversenyeire nem lehet jegyet kapni. Valóban, valamennyi koncertünk a bérletvásárlóknak fenntartott csomagba tartozott. Mindössze nagyon korlátozott mennyiségben lehetett szabadon jegyet vásárolni az egyes koncertekre. Ezt a rendszert azért változtattuk meg, mert stratégiai okokból szeretnénk bővíteni közönségünk körét. Bérleteseinknek változatlanul színvonalas hangversenyeket kínálunk, de olyan hangversenyeket is tervezünk, amelyek segítségével a zenekarhoz új közönséget próbálunk csábítani. Mit jelent ez számokban kifejezve? Korábban az 1600 fő befogadására alkalmas Művészetek Palotájában rendezett hangversenyeinkre átlagosan 150-200 jegyet adtunk el szabad forgalomban. Most vannak olyan koncertjeink, amelyekre hasonló arányban  tartunk fenn jegyet, de vannak olyanok is, amelyekre a bérleteken túl durván 1000 jegyet árusítunk. Ez az évad hangversenyeit tekintve átlagosan 500 jegyet jelent. Nem túl kockázatos manapság egyre növekvő mértékben a szabad forgalomban eladott jegyekre támaszkodni? Nem, a bérletesek száma nem csökken. Ez is zenekar színvonalát mutatja, kivált olyan időkben, amikor az ember inkább csökkenést várna. Kettős célunk van: az egyik, hogy hűséges hallgatóink elégedettek legyenek a megszokott színvonalú hangversenyekkel, a másik pedig az, hogy új közönséget vonzzunk. Természetesen mindig kockázatos nem bérletben, hanem szabad forgalomban árulni a jegyeket. Felmerülnek különböző újfajta költségek, például a kereskedelmi és a marketing- tevékenység költségei. Mindazonáltal több embernek szeretnénk biztosítani a lehetőséget, hogy része legyen a zenekar életének. Miért? Nem utolsósorban abból az egyszerű megfontolásból kiindulva, hogy csak azokból az emberekből kerülnek majd ki a bérleteseink, akik korábban már látogatták hangversenyeinket. Másfelől pedig abból az okból, hogy a mai világban egyre több zenebarátnak okoz nagy nehézséget, hogy elmenjen tíz hangversenyre. Mind  több embert foglal le olyan mértékben a munkája, hogy nem ér rá ilyen gyakran hangversenyre menni. Ha valaki megvásárol egy tíz hangversenyre szóló bérletet, de csak ötre tud elmenni, előbb-utóbb elgondolkodik majd, hogy vajon megéri-e bérletet vennie. Ez az oka, hogy stratégiailag valamennyi közönségcsoportnak meg kívánjuk adni a lehetőséget, hogy különböző bérlettípusok közül válogathasson. Ezért bérletvásárlóinknak két öt koncertből, és egy négy koncertből álló sorozatot kínálunk. Vajon mi az oka, hogy most hajtották végre ezeket a változtatásokat? Ezek az ön ötletei voltak? Nem, ez a változás már évek óta a levegőben volt. Amikor elődömtől, Körner Tamástól átvettem a hivatalomat, már megvolt az a stratégiai terv, amely azt célozta, hogy ilyen módon bővítsük közönségünket.  Fischer Iván a zenekar művészeti vezetője az elmúlt huszonnyolc esztendőben hihetetlen dolgokat ért el a Budapesti Fesztiválzenekarral. Ám mint minden élő organizmusnak, nekünk is szükségünk van rá, hogy a magunk organikus módján fejlődjünk. A zenekar új kihívásokkal fog szembenézni. Ez az oka, hogy meg kell próbálnunk szélesíteni közönségünk és támogatóink körét. Kik a célközönségük? Mindenekelőtt a fiatalok érdeklődését szeretnénk felkelteni. Ezért néhány új rendezvénnyel rukkoltunk ki. Ilyenek voltak például januári és májusi egy órányi időtartamú, úgynevezett „Éjféli koncertjeink” a Millenárison, amelyeken Fischer Iván szóban is bemutatta a felcsendülő darabokat. A gátlásokat oldandó a zenekar ezeken az esteken utcai ruhában játszik. Az első két ilyen alkalmat nagyon jól fogadta a közönség. Facebook-oldalunkon is látható e koncertek vonzereje. Ezért azt tervezzük, hogy e hangversenysorozatainkat tovább bővítjük.  Májusi Zarathustra-versenyünk célközönsége ugyanez a korcsoport volt. A versenyre beérkezett művekkel a a Müpa közönsége egy nagyszabású hangversenyen ismerkedhetett meg. Az ilyen típusú projektjeinket is bővítjük a jövőben. Szeretnénk elérni, hogy a fiatalok aktívan elköteleződjenek a zene mellett. Ennek érdekében fel kívánjuk használni kreatív energiáikat. Azt hiszem, ezen a területen nagy tartalékai vannak a növekedésnek. Jóllehet manapság nem könnyű elérni, hogy a fiatalok lelkesedjenek a klasszikus zenéért... Azt hiszem, ha magas színvonalú zenei produktumot állítunk elő, és megtaláljuk a megfelelő szavakat, azzal emelni tudjuk hallgatóink számát, meg tudjuk nyerni a fiatalokat és meg tudjuk mutatni nekik, miről szól a zene.  A gátlások egy részét szerintem az okozza, hogy a fiatalok nem ismerik, amit hallanak. Gyakran előfordult, hogy nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam olyan alkalmakkor, amikor fiatal emberek először kerültek kapcsolatba zenével, és azt tapasztalták, mennyi örömet ad a zene a muzsikusnak és a közönségnek egyaránt. A fiatalok szeretik, ha alkotó módon bevonják őket a zenélésbe. Személyes kreativitásukra és kezdeményezőkészségükre kell apellálni. Fischer Iván azzal próbálkozik, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar és közönsége között kreatív interakció keletkezzék. A kívánsághangversenyek – ezekből kettőt adtunk – ugyancsak ebbe az irányba mutatnak. Ez a koncerttípus természetesen rendkívüli rugalmasságot igényel, hiszen a közönség 200-300 mű közül választhat. Előzetes válogatás nem volt; a műsor kiválasztása valóban teljességgel spontán folyamat. Nem hiszem, hogy létezik a világon még egy olyan élvonalbeli zenekar, amely mostanában képes lenne erre. Ez sok új lehetőséget nyit meg előttünk. Nincs abban kockázat, hogy a közönség dönti el, mit játsszanak? Nem jelentheti ez a műsor lebutítását? Nem hiszem, hogy lenne benne ilyen rizikó. Mindkét ilyen estén olyan Kodály és Bartók műveket is választottak, amelyeket általában nehezeknek gondolnak. Mi nem valamiféle „Best of Classics”-szerű válogatással kívánunk szolgálni. Épp ellenkezőleg: a közönség szereti és igényli a kihívásokat. Azt gondolom, nagy baj lenne, ha nem teljesítenénk azt a kötelességünket, hogy bevezessük hallgatóinkat a különböző műfajokba, stílusokba és az egyes komponisták világába. Ha csak Mozartot és Beethovent játszunk, nem vesszük komolyan a hallgatóságunkat. A közönség ennél többet akar. De nem lehet  pontosan ez a probléma, amikor arról van szó, hogy a lehető legtöbb fiatalt csaljuk be a koncertekre? Én ezt nem látom problémának. A fiatalok különösen erősen vonzódnak a kortárs klasszikus zenéhez. És sok olyan népszerű kortárs szerző van, aki aki meglehetős befolyást gyakorolt a populáris zenére. A techno-irányzatot megalapozó szerzők azt állították, hogy Kerl-Heinz Stockhausen meghatározó hatással volt rájuk. Végtére is ő volt az, aki elsőként kísérletezett az elektronikus zenével. Manapság nagyon elmosódnak a határvonalak. A kölni rádió, a WDR külön az ő számára létrehozott elektronikus zenei stúdiójában Stockhausen hihetetlen mennyiségű kísérletet folytatott le, a  lehető legkülönbözőbb technológiai módszerekkel . Óriási hatással volt például a Kraftwerkre és a techno mozgalom többi úttörőjére. Ütőseinknek az idei Sziget Fesztiválon rendezendő bemutató koncertjén ezekre a párhuzamokra próbáljuk meg fölhívni a figyelmet Az, hogy részt veszünk a fesztiválon, ugyancsak része annak a stratégiánknak, hogy megpróbálunk nyitni. Meg akarjuk mutatni a fiataloknak, hogy mi olyasvalamit tudunk nekik nyújtani, ami nagyon vonzó, és távol áll mindennemű áporodottságtól és avíttságtól; ez az a sztereotípia, amelyet oly gyakran sütnek rá a klasszikus zenére. A Budapesti Fesztiválzenekar pedig különösen minden, csak nem száraz és nem régimódi. Minden estét ünneppé szeretnénk tenni – ez is a zenekar jelszava. Nemrégiben kezdtük el új kortárs zenei sorozatunkat. Ez egyfelől merész tett, ugyanakkor logikus is, mert aligha van még egy olyan ország, amely ennyi fontos zeneszerzőt adott a világnak, mint Magyarország. Darabjaik mindig is nagy szerepet játszottak a repertoárunkban, de tovább kívánunk menni ezen az úton. Egyre nagyobb mértékben növeljük a kortárs szerzők megjelenésének lehetőségeit, hogy megmutassuk közönségünknek: „Figyeljetek, ez ma íródott, ez a mi korunk zenéje. És ez a zene nagyon jó, ha jó előadásban szólal meg.” Valóban lehetséges a széles közönséggel megszerettetni a kortárs zenét? A darmstadti iskolát, amely nagyon elvont, természetesen nehéz. Mindazonáltal mostanában is sok fiatal zeneszerző ír tonális zenét. A szeptemberi Mahler-Fesztiválon Gyöngyösi Levente magyar zeneszerző darabját mutatjuk be. Csodálatos zene, amelynek hallgatása nem nehéz. De Schönberg is írt ilyen zenét.  Egyszerűen csak másképpen kell vele foglalkozni, meg kell próbálni nem csupán strukturális és intellektuális módon kell szemlélni . Schönberg zenéjében sok az érzéki elem. Azt hiszem, nem az a lényeg, hogy egy komponista mely iskolához tartozik. Ami számít, az amit zenéje kifejez, és az érzelmek, amelyeket elmond. A zene olyan dolgokat fejez ki, amelyeket szóban nem nem lehet elmondani. Természetesen a kortárs zeneszerzők között is vannak jók és kevésbé jók. Száz év múlva kiderül, mi az, ami korunk zenéjéből maradandó. Meggyőződésem, hogy három magyar is lesz a zeneszerzők között, akikre emlékezni fognak: Ligeti György, Kurtág György és Eötvös Péter. Magyarország hihetetlen minőségű zenét  produkált. Mindhárman valóságos óriásai a zeneszerzésnek. Eötvös Péter talán a ma élő  legsikeresebb operaszerző.  Abban az elhatározásomban, hogy Németországból ide jöttem dolgozni, nagy szerepet játszott az a körülmény, hogy ilyen a magyar zene. Muzsikus nemzetként a magyarok hihetetlen képzelőerőről és kreativitásról tesznek tanúbizonyságot.  A BFZ az elmúlt harminc esztendőben olyan színvonalat ért el, amelyet más zenekarok jó, ha száz év alatt érnek el.Ez nem utolsósorban  Fischer Iván érdeme, és persze azoké a muzsikusoké, akik irányításával kemény munkát végeznek. Valóságos csoda, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen hatalmas fejlődésen mentek keresztül, és ennyit elértek. Minden tisztelet a fiatal közönségnek, de ahhoz, hogy a szponzorok elégedettek legyenek, a 30 és 50 év közötti, tehetős hallgatóságra van szükségük. Az ő megnyerésük érdekében növeljük az egyes jegyek eladását az egyes koncertekre. Végtére is ezeknek az embereknek korlátozott a szabadidejük. Ezért az kell, hogy többet nyújtsunk nekik egyszerű koncerteknél. Olyan hangversenyeket akarunk kínálni nekik, amelyek egyszersmind kommunikációs platformként is szolgálnak fogyasztóiknak és üzleti partnereiknek is. Úgy kell adnunk magas színvonalú koncertjeinket, hogy azok egyedi környezetben a minőségi vállalatokhoz kapcsolódjanak. Hosszabb távon el tudom képzelni, hogy a koncertek szünetére berendezzünk speciális szponzor-társalgókat. Hol van az megírva, hogy az üzleti kapcsolatok ápolásának csak a golf- és teniszpálya és más hasonló lehet a helyszíne? Az üzleti világ és a zenekar kapcsolata nyilvánvaló, hiszen maga a zenekar sem más, mint egy jól működő kisvállalat. Manapság nagyon sok üzleti tréningen a zenekarok működésén szemléltetik a vállalatvezetés bizonyos elveit. Nagyon sok a párhuzam a kettő között. Milyen párhuzamra gondol? Hogyan éri el például, hogy mintegy 100 magas színvonalú, jól képzett, de heterogén hátterű munkavállaló dolgozzon együtt és húzzon ugyanabba az irányba? A vállalatvezetőkhöz hasonlóan a karmesternek is élnie kell személyiségével és tudnia kell vezetni. Szeptemberben a Deutsche Bahn, a Német vasút egyik szemináriumán tartunk előadást erről a témáról. Ez amolyan teszt lesz. Elképzelhető, hogy Magyarországon is tartunk majd ilyen szemináriumokat. A menedzserek sok ötletet leshetnek el tőlünk. Hogyan motiválhatók az emberek, hogy egy kreatív folyamatban a közös cél érdekében legjobb tudásuk szerint vegyenek létre. Ez természetesen nem szervilitást igényel, hanem azt, hogy ki-ki hozza a maga ötleteit és képességeit. Ez az egyetlen módja, hogy egy olyan eredmény jöjjön létre, amely több a részek összegénél: és ez az, amitől egy-egy hangverseny jól sikerül. Ez az, amit a mi zenekarunk olyan szemléletesen példáz. Azt hiszem ez az oka annak is, amiért az üzletemberek körében olyan népszerűek vagyunk. Állandó hallgatóink között számos neves vállalatvezető és üzleti személyiség található. Mivel magyarázza, hogy az elmúlt évben valamelyest nőtt bérletvásárlóik száma? Azt hiszem, a zene és a művészet intellektuális táplálékot jelent, egyszersmind reményt is ad az embereknek, akiknek erre nehéz időkben különösen nagy szükségük van. Magyarországon most a színházak is rendkívül jól látogatottak. Csökkentették a bérleteik árát? Nem, a legkevésbé sem. Szinten tartottuk őket, nem utolsósorban azért, mert azt valljuk, hogy a különleges minőségnek megvan a maga ára. Végtére egy Audiért is többet fizet, mint egy Mazdáért. Milyen támogatást kapnak az államtól? Budapest város szűkös költségvetési helyzete miatt némileg csökkenteni kényszerült a nekünk fizetendő támogatás összegét, de kinyilvánította ama szándékát, hogy a következő évben visszatér az előző év támogatási szintjéhez. A magyar kormánynak nincsenek kétségei zenekarunk értékét illetően, ezért kinyilatkoztatta, hogy a kiesést kész saját forrásaiból kipótolni. Ebben az évben jó esélyünk van rá, hogy ugyanannyi támogatást kapjunk, mint tavaly, ám ez most még nem teljesen biztos. Milyen struktúrában történik a finanszírozásuk? A támogatások a teljes költségvetésünk durván egyharmadát teszik ki. Ez a németországi helyzethez képest nagyon kevés. Ott a zenekarok teljes költségvetése 80 és 95 % közötti részben támogatásból származik. A mi büdzsénk kétharmadát szponzoraink támogatása és a jegybevétel fedezi. Az elmúlt évben mintegy 500 millió forintnyi szponzori támogatást kaptunk. Költségvetésünk mintegy ötödrészét a jegybevételek teszik ki, ami nagyon egészséges arány a németországi állapotokhoz képest. Változtak-e az arányok azóta, hogy beütött a válság? Magyarországot sújtja a gazdasági válság, ám a zenekart eddig nem érintette a krízis. Természetesen minden évben meg kell harcolnunk a pénzünkért. Azt feltételezem, hogy a magántámogatások arányának növekedése folytatódni fog. Természetesen mindent megteszünk majd, hogy biztosítsuk  az állami finanszírozás növekedését. Az, amit mi nyújtunk, megérdemli, hogy az állam támogassa. Hozzájárulásunk a magyar kulturális élethez rendkívül értékes az egész társadalom számára. Amit mi adunk, egészen egyedi. Nem szabad szükségtelen költségcsökkentési lépésekkel  kockára tenni. Semmi sem ártana többet, mint egy ilyen lépés. Az emberek előbb-utóbb észrevennék, a szponzorok elfordulnának tőlünk, satöbbi. Inkább fejleszteni kellene zenekarunk egyedülálló értékeit. A külföldi turnék vélhetően sok pénzt hoznak a konyhára. Nem, intenzív turné-tevékenységünk sem hasznot nem hoz, sem veszteséget nem okoz. Akkor mi a turnék célja? Léteznek bizonyos piacok, például a német és az észak-amerikai, amelyek rendkívül fontosak a világ élvonalbeli zenekarainak  New Yorkban és Londonban működnek már a Budapesti Fesztiválzenekar baráti körei. A közelmúltban Németországban is alapítottunk egy hasonlót Miért vállalkoznak ilyesmire? Mert meg akarjuk mutatni a világnak, milyen csodálatos zenekara van Magyarországnak. Magyarország kulturális nagykövetének Az az egyik oka, hogy a magyar kormány közpénzből támogat bennünket. Fische Iván hivatalosan is „a magyar kultúra nagykövete”. Mit jelentenek a külföldi hangversenyek a zenekarnak? A világ összes többi élvonalbeli zenekarához hasonlóan nekünk is fontos megmutatnunk magunkat a nemzetközi koncertélet nagy központjaiban. Ezért olyan fontos nekünk New York, Párizs és Frankfurt. Csak a többi csúcs-zenekarral versengve tudjuk tartani magas színvonalunkat. A cél nem az, hogy megmutassuk,  jobbak vagyunk másoknál,  azt kell megmutatnunk, hol állunk, és tanulnunk kell egymástól. A hangversenyrendezők, a szaksajtó és a közönség reakciói nagyon fontos visszajelzés számunkra. És milyen egyéb okai vannak még a turnézásnak? A turnézással is motiváljuk muzsikusainkat. Magától értetődően meg akarjuk tartani a legjobb zenészeket. A maradás mellett szóló egyik nagyon fontos ok az a tudat, hogy a világ egyik vezető zenekarának művészei, egy olyan együttesé, amely világszerte a legjelentősebb hangversenytermeiben lép fel. Egészen különleges dolog egy olyan zenekarban játszani, amelynek színvonala a világ legtöbb zenekara számára nem elérhető. Muzsikusaink úgy érzik, komolyan veszik őket, mint művészeket. A zenekar filozófiájához hozzátartozik, hogy Fischer Iván minden egyes  zenekari tagot művésznek tekint, nem egyszerű hangszeresnek. Azt gondolom, hogy a zenekarban ülő egyes emberek művészetének elismerése nagyban hozzájárul a BFZ sikeréhez. Ez teremti meg a zenekar tagjainak azonosulását a testülettel. A belső értékek roppant fontosak a szemünkben. Természetesen a bérezésnek is többé-kevésbé rendben kell lennie. Nem tehetjük meg, hogy zenészeink bére nagyon elmaradjon a világ vezető zenekarainak bérétől. Ezt a szakadékot a lehető legkisebbre kell csökkentenünk. Ez az egyik oka, hogy javítsuk a zenekar finanszírozási helyzetét. Meg kell győznünk a politikusokat, a magántámogatókat és a cégeket. És több időszaki látogatót akarunk vonzani a városba. Miért? Először is meg akarjuk mutatni, hogy milyen világszínvonalú dolgot kínál Budapest: „íme egy zenekar, amelyet a világ legjobb hangversenytermeibe hívnak meg szerepelni. Éljen ön is a lehetőséggel, hogy Budapesten is élvezheti a játékukat. Győződjön meg róla, milyen hatalmas kulturális potenciállal rendelkezik Budapest.” Másodszor: a külföldre szakadt magyarok természetesen kitűnő követeink, akik elviszik a zenekar hírnevét máshová. Harmadszor: ez az a szféra, amely szponzorációs szempontból is roppant fontos számunkra. Milyen szerepet játszik a CD-k megjelentetése? Nagyon fontos szerepet játszik, de nem bevételi szempontból. A CD-nek marketing-eszközként van különös jelentősége. A lemezek jól demonstrálják a zenekar képességeit. A felvételek a zenei világban nagyon fontosak, afféle névjegyként szolgálnak a koncertszervezők és a média számára, amely ír a zenekarról. A CD-inkről írott dicséretek – nagyon sok dicséretet kapunk – fontosak a zenekar imázsa szempontjából. Pénzügyileg nagyon örülünk, hogy CD-kiadásunk eltartja magát, nem utolsósorban kitűnő partnerünknek, a Channel Classics-nak köszönhetőn. A Channel Classics ráadásul a felvételtechnika szempontjából is nagyon innovatív: a sok csatornás felvételtechnika egyik úttörője. Ez a cég különösen jól illik egy olyan innovatív zenekarhoz, amilyen a miénk. Évi két CD-t készítünk. Az év elején jelent meg Stravinsky: Tavaszi áldozata. A második lemez, Mahler 1. szimfóniájának felvétele, szeptemberben, a zenekar Nemzetközi Mahler Ünnepéhez időzítve kerül forgalomba. És hogy állnak az új mediális eszközökkel? Az új közönség meghódításának stratégiai célja érdekében igyekszünk jobban kihasználni az internetet. Már most is hallgathatóak az interneten élő sugárzásban a koncertjeink. Ez kommunikációnk nagyon fontos része. A lehető legtöbb embert szeretnénk bevonni a művészi folyamat élményébe. Milyennek szeretné látni a zenekart öt év múlva? Milyen egyéb tervei vannak? Én a világ egyik legjobb zenekarával dolgozom. Nagyon nehéz, és egyre nehezebb lesz majd a csúcson maradni. Folyamatosan dolgoznunk kell a minőségi színvonal fenntartásán és meg kell próbálni még tovább fejleszteni a zenekart. Ennek eléréséhez megfelelő pénzügyi keretfeltételeket kell teremteni. Erősebb nemzetközi jelenlétre van szükségünk. Meg kell erősítenünk a jelenlétünket azokon a bevételeink szempontjából különösen fontos piacokon. Meglehetősen nagy kihívásokra vállalkozunk, de képesek vagyunk megfelelni ezeknek. Fischer Iván és a zenekar csodálatos művészeinek személyében páratlan kincs van a birtokunkban, és ez az, amit hangsúlyoznunk  kell. Futball-hasonlattal élve, nem az elmélet számít, hanem az, ami a pályán történik. budapesttimes.hu